A technológia töretlen fejlődése ellenére mégis őskomcsi reflexeket aktivizált a polgári köztelevíziónál az a világtörténelmi jelentőségű esemény, hogy Jakupcsek Gabriellát kirúgták.
Ugye volt az a kor, amikor a postaláda méretű fotómasina, a tárcsás telefon és az írógép jelentette a kommunikációs csúcstechnológiát. Körülbelül akkoriban volt értelme annak, hogy ha valakit ki akartak törölni a köztudatból, akkor egyszerűen eltüntettek vagy meghamisítottak róla minden elérhető fényképet és filmet.
Sztálin elvtárs jobb oldalán álltál, amikor felavatták a 3-as számú magnyitogorszki acélkohót? Nem, nem álltál ott, soha nem is álltál, nem is léteztél, így agyon sem lőhettek. És mivel az egyetlen fellelhető fotóapparátot használták az Uralon innen, másnak nem is lehetett fényképe arról a nevezetes napról.
A technológia töretlen fejlődése ellenére mégis őskomcsi reflexeket aktivizált a polgári köztelevíziónál az a világtörténelmi jelentőségű esemény, hogy Jakupcsek Gabriellát kirúgták. Új műsorvezetőket akartak befuttatni, logikusnak tűnt hát, hogy kiseprik a médiatárat a felforgató hatású Jakupcsek-fotóktól. Csak ott hibáztak az elvtársak, hogy kemény 0,2 másodperc alatt bárki találhat az interneten ridikülös képeket a jobb sorsa érdemes műsorvezetőről. Mindenesetre szép munka volt kollégák, legalább megpróbáltátok.
