Lételemük a vadászat, felizgatja őket a zsákmány felett gyakorolt hatalom és a nekik kiszolgáltatott áldozat szenvedése.
A szexuális ragadozókat nem gyógyítja ki bajukból semmiféle börtön. A felháborító győri eset a sokadik intő példa, az igazságszolgáltatás mégsem szánja el magát arra, hogy drasztikus, egyben hatásos lépéseket tegyen az ilyen alantas ösztönlényekkel szemben.
Az erőszaktevő csak arra vár, hogy megnyíljon előtte a börtön ajtaja és újra kiélhesse perverz vágyait. Lengyelországban, Németországban, Csehországban, Oroszországban nem féltek a törvényhozók. Az úgynevezett kémiai kasztráció arrafelé bevett gyakorlatnak számít. Ez egy olyan gyógyszeres kezelés, amellyel az elkövető tesztoszteronszintjét csökkentik. Hozzáteszem: az Európa Tanács szerint az eljárás sérti az emberi méltósághoz való jogot.
De vajon az erőszakos nemi közösülés nem sérti az áldozat emberi méltósághoz való jogát? A totális megalázás, az átélt halálfélelem, az erőszakból fakadó feldolgozhatatlan trauma – ez talán EU-konform? A kérdés megérne egy népszavazást.
