Végre többet tudunk meg az őseinkről: A régi DNS felfedi a Rómát kifosztó hunok rejtélyes eredetét

genetikai kapcsolat
PUBLIKÁLÁS: 2025. március 02. 06:00
A negyedik századi Európát meghódított hunok eredete régóta vita tárgyát képezi, de egy évszázados DNS most feltárta változatos múltjukat és hátterüket.
Milyen genetikai kapcsolat van a kelet-európai hunok és az ázsiai hsziungnuk között? Forrás: Schutterstock/MI által generált kép

Kik voltak az Európát rettegésben tartó hunok?

A Római Birodalom bukásához nagy mértékben hozzájáruló európai hunok, egy keletről származó nomád csoport eredetét eddig rejtélyek övezték. Az V-VI. századi hun csontvázak ősi DNS-ének új tanulmánya most azt sugallja, hogy a hunok egy vegyes eredetű csoport voltak, akik kapcsolatban álltak a mongóliai Hsziungnu Birodalommal.

A PNAS folyóiratban hétfőn (február 24-én) közzétett tanulmányban a kutatók 370 csontváz genomját vizsgálták meg, hogy feltérképezzék a kapcsolatot a IV-V. század európai hunjai és a közép-ázsiai nomád csoportok, például a hsziungnu hunok között, akiknek birodalma a Kr. e. 200-
tól Kr. u. 100-ig állt fenn.

Egy hsziungnu törzsfő öltözetének rekonstrukciója Kazahsztán Központi Állami Múzeumában - illusztráció Forrás: Wikipedia/Davide Mauro

A hunok eredete évszázadok óta vita tárgya, egyes történészek azt feltételezik, hogy léteznek kulturális hasonlóságok a korábbi Hsziungnu Birodalommal, például hasonló íjak és nyilak, valamint a koponyamódosítás hasonló gyakorlata okán. A Science Advances folyóiratban 2024-ben megjelent tanulmány azonban kimutatta, hogy a hsziungnuk genetikailag változatosak voltak.

Az eredetet feltáró vizsgálat

Az új tanulmányban a vezető szerző, Guido Gnecchi-Ruscone, a németországi Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet archeogenetikusa és munkatársai három csoportra osztották genetikai adatkészletüket:
• a kelet-eurázsiai sztyeppei emberek, akiket a hsziungnu-korszakban temettek el (Kr. e. 209 és Kr. u. 98 között)
• a közép-ázsiai emberek, akik a Kr. u. II-VI. század között hunytak el
• a Kárpát-medencében (a mai Magyarországon) elhunytak hun stílusú temetkezései a IV-VI. század között.

Attila és Leó pápa találkozása a Képes krónika nyomán. Attila lóháton fogadja a gyalogszerrel érkező pápát - illuszráció Forrás: Wikipedia

A kutatók ezeket a genomokat a származás alapján meghatározott identitás (IBD) szegmens megosztásának módszerével tanulmányozták, vagyis amikor két vagy több ember ugyanolyan hosszú DNS-szegmensekkel rendelkezik, amelyeket egy közös őstől örököltek.

Az IBD-technika több pár rokon személyt tárt fel a három csoportban, de azt találta, hogy a csoporton belüli emberek szorosabb kapcsolatban állnak egymással. Összesen 97 egyén kapcsolódott be IBD-vel a közép-ázsiai sztyeppén és a Kárpát-medencén keresztül négy évszázadon át – ez a megállapítás pedig arra utal, hogy ezekben a nomád csoportokban élő emberek transz-eurázsiai genetikai kapcsolatokat tartottak fenn.

Genetikai kapcsolatok

Ezenkívül kiderült, hogy két magas státuszú sírban eltemetett hsziungnu egyén több hun korszakbeli egyed közvetlen őse volt – ezt a két csoport közötti genetikai kapcsolat bizonyította. A kutatók által vizsgált hunok többsége azonban nagyrészt északkelet-ázsiai származású volt.

"A hun birodalom lakossága Európában genetikailag rendkívül heterogén volt" - írták a tanulmányban a kutatók, és a kevés közvetlen genetikai kapcsolaton túlmenően "nem találunk bizonyítékot nagyobb keleti/sztyeppei származású közösségek jelenlétére ebben az időszakban."

A koponyamódosítás gyakorlata generációkon át öröklődő szokás volt a hunok között - illusztráció Forrás: Wikipedia/Ceoil

Míg a korábbi DNS-elemzések azt sugallták, hogy az elitből származó nőkre összpontosító házassági szövetségek fontosak voltak a hsziungnuk számára, a hunok társadalmi gyakorlatát még nem tanulmányozták.

"Férfi és női egyedeket is találunk a ritka és kivételes hun kori keleti típusú temetkezésekben" – mondta el Gnecchi-Ruscone a Live Science-nek, de "nem álltak rendelkezésünkre megfelelő adatok a sztyeppei hunok társadalmi gyakorlatainak feltárásához, mivel nagyon kevés sír van."

Generációkon át öröklődő gyakorlatok

Érdekes azonban annak a 35-50 éves, megnyúlt koponyájú hun nőnek a csontváza, akit az V. század első felében, Pusztataskonyban temettek el arany fülbevalóval.

"Ő egyike azoknak az egyéneknek, akiket elemeztünk, akiknek genetikai származása a hsziungnu korszak elitje közül való" - mondta Gnecchi-Ruscone. Ez pedig arra utalhat, hogy a koponyamódosítás gyakorlata generációkon át öröklődött.

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az európai hunok, akik a 370-es években vándoroltak be Kelet-Európába, genetikailag és kulturálisan sokszínű csoportot alkottak – ez a megállapítás „összetettebb mobilitási és keveredési folyamatot jelez, mint az egyszeri hosszú távú vándorlás".

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.