Hunok ékszereit is bemutatják a Seuso-kincs mellett Nyíregyházán

A Seuso-kincs barbár kortársai című kiállítási anyag Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vonatkozású, de ezek az ékszerek korábban soha nem voltak kiállítva ott helyben, ugyanis megtalálásuk után rögtön a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti és numizmatikai gyűjteményébe kerültek.

A két külön egységből álló tárlattal szeretnének a szervezők régészeti és történeti "összeköttetést" teremteni a hun és római birodalom között.

A Barbaricum – azaz a honfoglalás előtti időben az ókori rómaiak a Kárpát-medence Dunától keletre eső – területéről előkerült régészeti leletek között a hunok egyik korabeli szövetségeseitől származó ötvösmunkákat állítanak ki. A Bereg vármegyéből származó leletek az ormódi Seuso-kincs "unokatestvéreként" lesznek láthatóak, "rokonságuk" annyit jelent, hogy döntően a késő római császárok érmeiből, valamint pénzek, ékszerek töredékeiből és olvadékaiból állnak össze.

A különleges kiállítás másik részét az úgynevezett gelénesi leletek képezik. A vitrinekben egyebek mellett két gránátkőbetétes aranyfibula is megtekinthető lesz, amelyeket valószínűleg a barbárok készítettek. Egy másik tárolóban egy közel teljes síregyüttest mutatnak be; a férfi az orosi, a női a barabási sírleletként vált ismertté.

A férfi sírboltból egy arany hajfürtkarika, egy ezüst övcsat és egy tőr markolatvég került elő, a nőiben pedig egy nagyméretű ezüst lemezfibulát, réz és ezüst övcsatokat, egy tükröt és egy üvegpoharat találtak. A szakemberek szerint valószínűleg hun alattvalók kincsleleteiről lehet szó.

A Seuso-tárlatról szólva a múzeum vezetője elmondta: eddig csaknem 11 ezren regisztráltak a kiállításra. Az érdeklődőknek még bő egy hetük van arra, hogy a honlapon időpontot foglaljanak, ez a feltétele ugyanis a tárlat megtekintésének.

A Seuso-kincs a római császárkor késői szakaszából származó kincslelet. Nevét a vadász- vagy Seuso-tál feliratán megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta, aki valószínűleg a Római Birodalom latin és görög kultúrán nevelkedett gazdag elitjéhez tartozott. Nevét más történeti forrás nem őrizte meg, de elképzelhető, hogy a hivatali apparátus tagjaként vagy a hadsereg tisztjeként császári szolgálatban állt. Családjának vagyonához nemcsak ezüstedények, hanem egy Balaton környékén fekvő nagybirtok és villa is hozzátartozhatott.

A kincs darabjai egy ünnepi lakomakészlet jellegzetes tartozékai, köztük tisztálkodáshoz és szépítkezéshez használt edényekkel. Tulajdonosa – feltehetően egy háborús konfliktus elől menekülve – a 4. század utolsó évtizedeiben vagy az 5. század elején rejthette el. A ma ismert együttes tizennégy nagyméretű ezüstedényből és egy rézüstből áll, amelyben az ezüstedényeket elrejtették.

A Seuso-kincset az 1970-es években találták meg a Balatonhoz közeli Kőszárhegy környékén, majd illegális körülmények között jutott ki az országból. A magyar kormány a Seuso-kincs első hét darabját 2014-ben, a második felét tavaly nyáron szerezte vissza.

A Magyar Nemzeti Múzeum vándorkiállítása 2017. október 29-én indult országos körútjára. Székesfehérvár, Zalaegerszeg, Kaposvár, Kecskemét és Miskolc után a nyírségi megyeszékhely múzeumában látható utoljára az országjárás keretében a páratlan kincslelet; ezt követően a Seuso-kincs a Magyar Nemzeti Múzeumban lesz majd látható egy bővített kiállítás részeként.