Szüreti szótár - Mennyire ismered a szüreti kifejezéseket?

népszokások
PUBLIKÁLÁS: 2024. szeptember 09. 05:30

Az ősz ezen időszakában már országszerte szüretelnek. De ma már talán kevesen ismerik a szürettel kapcsolatos szavak köznyelvi jelentését, ezért a szüreti szótár segítségével megismerheted a szüreti kifejezéseket, valamint a bor és a szüret övezte babonákat és népszokásokat.

Szüreti szótár - Mennyire ismered a szüreti kifejezéseket? Forrás: Shutterstock/View Apart

Szüreti szótár

Késői szüretelésű

Az aszú a szőlő tőkén összeaszott szőlő, melyből kiváló édes bort készítenek. Évszázados technológia alkalmazásával készül, amelynek alapja az aszúsodott szőlőszemek késői szüretelése és az ezt követő borkészítési eljárás. Minél magasabb a puttonyszám, annál édesebb az aszúbor.

Szükség van egy királyra

A borkirály játékot az ókori rómaiaktól vettük át. A hagyomány szerint a jó hangulatú összejöveteleken szokásossá vált a borkirály választása, aki fején babérkoszorúval megszabta az asztal minden tagjának, hogy mit mikor és milyen arányban fogyasszon.

Csalafinta fogócska a szüreten

A szüreti menet jellegzetes figurája volt egykor a tolvaj és a csősz. Maga a csőszjáték pedig a ma ismert fogócska ősi alakja, ahol a szundikáló csősz feladata volt megakadályozni a borral teli üvegek ellopását, és elkapni egyet a tolvajnak öltözött férfiak közül.

Praktikus szerszámok

A szőlőfürtök leszedéséhez napjainkban metszőollót és egyéb szerszámokat használnak, a régi szép időkben azonban egy fanyelű görbe kés volt erre az eszköz: kacorral metszették a szőlőt.

Kiszívják a hordóból

A lopó egy hosszú szárú öblös, csőben végződő edényféle, amellyel a bort szívják ki a hordóból. A mai, üvegből készült borlopók egykor még a lopótökből készültek, melynek furcsa, hosszúkás formája alkalmas volt rá, hogy a hordóból ki lehessen szipkázni az édes nedűt.

A Badacsonyi szüreti felvonulás az év egyik legjobban várt eseménye Forrás: Facebook/Badacsonyi Szüret

Kicsik is kortyolhatják

A frissen préselt, vagy sajtolás előtt magától lecsurgó gyümölcslevet szokás mustnak nevezni, de legtöbbször a szőlőszemek kisajtolt, erjedésnek még nem indult édes leveként hivatkozunk rá.

Cipelésre és méréshez is

A puttony eredetileg fából (esetleg gyékényből vagy vesszőből) készült, háton hordozható, felül egészen nyitott, lefelé kissé keskenyedő, hosszúkás edény. Változatos formában és méretben léteztek, és régen a gazdák puttonyban mérték, mennyi aszúszemet tartalmaz egy bor.

Ízletes fejfedő

A szüret végén szokás volt a szőlővesszőkből koszorút készíteni. A faluban ezt egy botra helyezve végighordozták és megkínálták a járókelőket a lelógó szőlőszemekből. Ezzel a gesztussal akarták az egészséget és a termékenységet biztosítani a faluban.

A szürethez kapcsolódó babonák és népszokások

A régi szép időkben a szőlő betakarítása zajkeltéssel indult. A paraszti szőlőkben a szedők általában lányok, asszonyok voltak, akik vödrökbe, kosarakba szedték kacorral, vagyis egy késsel a napérlelte szőlőfürtöket. A vidám nótát olykor megszakította egy-egy „puttonyos" felkiáltás, ami a legényeknek szólt, hogy a termést háti puttonyaikban mielőbb a pincékhez hordják.

Jellegzetes, ízes fogások

A szüret igazi népünnepély volt, a falu apraja-nagyja kora reggeltől késő estig a szőlőhegyeken tevékenykedett. Még az ifjú bakák is hazatértek a szolgálatból, egyrészt, a munkálatok miatt, másrészt, ekkor szövődtek a legnagyobb szerelmek. A házigazda persze nem hagyta viszonzatlanul a kemény munkát: a napot friss kenyérrel, szalonnával, kolbásszal indította, délután pedig töltött káposzta, kása, gulyás és csörögefánk csillapította a korgó gyomrokat.

Füstből jósoltak

Nagyszüleink idejében a szőlő kötözését végző asszonyok a lemetszett venyige égetésével jósolták meg a termés várható bőségét és sikerességét: úgy hitték, hogy ha a szőlővessző fanyar füstje a tőke fejére száll, bő termés várható, de, ha magasra szökik, a gazda szűkös évre számíthat.

Szüreti felvonulás Villányban Forrás: Facebook/Villányi Vörösbor Napok

Féltek az ártó szellemektől

A gonoszűző népszokások változatos formában jelentek meg a paraszti életben. A falvak népe tartva az ártó szellemektől és a rontást hozó boszorkányoktól, szentelvízzel loccsantották le az szüretből hazatérő gazdát és annak otthonát, de a házfüstölés is bevett szokás volt ekkoriban. Míg a szapora ostorpattogtatás kiválóan bevált az ördög elűzésére.

Minden évben ugyanakkor

A szüret kezdetének időpontjához sok helyen ma is büszkén ragaszkodnak az emberek. A legtöbb térségben Szent Mihály napjához (szeptember 29.) vagy Simon-Júdás névnapjához (október 28.) kötik a szőlőtőkék betakarításának kezdetét, amely akár november végéig is eltarthat.

Záruljon egy bállal

A nehéz munkát rendszerint a szüreti felvonulás követte, és ma sincs ez másként. A menetet a borkirály vezette, de fontos szerepet kapott a bíró, a bírónő, kiknek kíséretéhez tartoztak a csőszlegények, a csőszleányok, valamint két pandúr és két kisbíró. A zenészek végigjárták a szüretelő családokat, és aki bírta, reggelig mulatott.

Ha kíváncsi vagy rá, milyen egy őszi szüreti bál, nézz bele az alábbi videóba:

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.