Az esztendő jó terményeiért fogy a pulyka Hálaadáskor Amerikában

A krónikák szerint az első hálaadást 1621-ben ünnepelték azok a telepesek, akik a Mayflower hajó fedélzetén az előző évben a massachusettsi Plymouth városába érkeztek.

Nemzeti ünnepnapot azonban csak 1789-ben hirdettek ki. Először George Washington, az Egyesült Államok első elnöke, majd rendszeres ünneppé Abraham Lincoln nyilvánította elnöki rendelettel 1863-ban.

A Hálaadás napja, amit általában egy nagy közös vacsorával ünnepelnek az emberek, nemzeti ünnep és munkaszüneti nap az Egyesült Államokban, és egyúttal a karácsonyi ünnepkör kezdete is. De míg korábban tényleg a jó terményért - a bőséges kukorica hozamért, a juharszirup előállításért, a sikeres halászatért és vadászatért - mondtak hálát Istennek ezen a napon, ma már az ünnep nagyrész csak a pulykáról és a parádéról szól, amit családi körben élveznek az emberek.

Pulyka és parádé

Manapság már a család és az összetartozás, az együtt töltött idő áll a hálaadás középpontjában, aminek fő eseménye a pulykavacsora. Hogy a telepesek tényleg ettek-e pulykát az őshálaadáskor azt már senki sem tudja, de az biztos, hogy azok a családok, akik megengedhetik meguknak, pulykát készítenek az ünnepnap végére. Egyben sütve a legszebb, és az összes reklámban, videóban, filmben így tálalják, de el lehet készíteni rántva és töltött pulykaként is. Mellé legtöbbször krumplipüré, áfonyaszósz és sütőtökös pite kerül az asztalra.

Egyes családoknál divat ilyenkor a jótékonykodás is. Sok hír szól arról ezekben a napokban, hogy a közösségek éppen mit főztek együtt, és mivel lepték meg például az utcán élő rászorulókat. A leglátványosabb hálaadási ünnepélynek azonban az utcai felvonulások számítanak.

Nemrég írtunk róla, hogy pont a New York-i Macy's áruház rendezi a legnagyobb és leglátványosabb hálaadási parádét és ezt a szokását tartja már 1924 óta. A felvonulás alkalmával tűzoltózenekar, táncosok és rajzfilmfigurákat, hírességeket ábrázoló óriásléggömbök lepik el a belváros utcáit.

De ahogy a gázt, az áramot, a benzint, így a hagyományos ünnepi vacsora alapanyagainak árát is érinti az áremelkedés. Az ország egyik legnagyobb mezőgazdasági szervezete, a gazdálkodók nemzeti szövetsége (National Farm Bureau Association) összesítése szerint idén 20 százalékkal kerülhet többe egy hagyományos ünnepi étkezés.

A számítás szerint 10 főre számolva a hálaadási vacsora több mint 64 dollárba kerül, a tavalyi 53 dollár után. 2020-ban a szervezet még 46 dollárra tette a 10 fős étkezés árát. Csak a pulyka 21 százalékkal drágult a tavalyi évhez képest, az egyik legnépszerűbb köret, a zöldborsó pedig 23 százalékkal kerül többe, mint tavaly. A tésztafélék ára is 20-25 százalékkal emelkedett.

Nem mindenki ért egyet a törénelemmel

Több történész mellett az amerikai őslakosok egyes csoportjai is kifogásolják a klasszikus hálaadás-történetet. Szerintük nem igaz az az állítás, hogy a megérkezett telepesek és az indiánok békében éltek volna egymás mellett, hiszen tízezrek haltak meg az őslakók és az európaiak közti harcokban az 1960-as években. Éppen ezért 1970 óta több helyszínen nem csak hálaadást, hanem nemzeti gyásznapot is tartanak az őslakos csoportok és szimpatizánsok.

Források: mult-kor.hu; MTI; divany.hu