A 16. században élt németalföldi festő, Hieronymus Bosch, azok közé a művészek közé tartozik, akik a kultúra iránt kevésbé érdeklődők figyelmét is képesek megragadni. Különféle fantasztikus lények, démonok, félig emberi- félig állati alakok, gépek jelennek meg álomszerű festményein, melyek olyan általános témákkal foglalkoznak, mint például az erény és a bűn közötti választás, vagy a vágyak megélése és féken tartása. Ez a hátborzongató világ inspirálóan hatott a 20. századi szürrealista festőkre, akik úgy gondolták, Bosch volt az első igazi modern művész.
Áprilistól a Bosch-életmű csaknem fele, 11 eredeti festmény lesz látható a Szépművészeti Múzeumban április 8-tól július 17-ig, valamint 90, a mester műhelyéből származó alkotó munkája. A beharangozó szerint a kiállítás az elmúlt fél évszázad egyik legjelentősebb Bosch-tárlatának ígérkezik. Hogy elkerüljük a sorban állást, a jegyet már meg is vehetjük a jegy.ligetbudapest.hu oldalon.
A két világháború közötti art deco a nagyvárosi életforma és a polgári jólét kifejeződése: a világra való nyitottság, a műveltség és a modernség iránti igény, az utazás szeretete és a külföldi impulzusok felé fordulás közege. Ez a világszemlélet elsősorban a dizájn és a tervezőgrafika területén volt tetten érhető, plakátok, magazinok, bútorok, öltözékek fejezték ki azt a könnyed és elegáns világot, ahová a Magyar Nemzeti Galéria áprilisban nyíló kiállítása kalauzol.
A tárlat elsőként a testre és az otthonra fókuszál, majd bejárja a nagyváros, Budapest tereit, a féktelen szórakozás, a jazz, a revük és a mulatók világát. Végül eljut az állami reprezentációig, addig a pontig, amikor már elvész az art deco könnyedsége, és a stílus megmerevedik, monumentálissá válik.
Mint az MTI híréből kiderül, először rendez Magyarországon átfogó, a mongol művészetet és műveltséget bemutató kiállítást a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum. Bár a múzeum honlapján egyelőre csak annyi olvasható, hogy kiállításépítés miatt ideiglenesen zárva tartanak, de az MTI-től tudjuk, hogy a Jurták és kolostorok című tárlat valamennyi magyar közgyűjtemény mongol anyagából válogat majd. Az új kiállítás március 25-től lesz látogatható.
Hatalmas, szürke vásznak, naplószerű folyóírás, spontán odavetett, széles ecsetvonások és mindezektől gyökeresen eltérő, számítógép által generált művek – így foglalhatóak össze a Frey Krisztián (1929–1997) életművével kapcsolatos legelső impressziók néhány szóban. Frey, a hatvanas évekbeli magyar neoavantgárd képzőművészet egyik kiemelkedő képviselője, kevesek számára lehet ismerős, pedig Svájcban a nemzetközi computer art (számítógépes művészet) korai úttörőjeként tartják számon. A Ludwig Múzeumban már január 21-e óta látható az életművének szentelt kiállítás. Ha még nem láttuk, március 20-ig van időnk, hogy pótoljuk!
Frey saját maga által kifejlesztett absztrakt expresszionista formanyelvvel lépett a progresszív művészet színpadára az 1960-as évek elején. Jellegzetes művei között előfordul fehérré kiégett monokróm kép, sok képen feltűnnek a szinte kényszeres folyóírás kalligráfiái, de a pecsétek, a falfirkák és a digitális vektorok formavilága is megjelenik. A kiállításon eddig sosem látott teljességében bontakozik ki az életmű a korai munkáktól az itthon és Svájcban készült főműveken át az úttörő computer art-kísérletekig.
Rövidesen megnyílik a Néprajzi Múzeum új otthona is az '56-osok terén. Az intézmény 150 éves története során először költözik olyan épületbe, amelyet kifejezetten a gyűjteménynek szántak. Ahogy korábban írtuk, az épület márciusban több kiállítással nyílik meg.
A Megérkeztünk című tárlat a gyűjtemény 150 válogatott főművét mutatja majd be, több mint 1000 négyzetméteren. Ekkor nyílik meg az úgynevezett Zoom tér is, amely egyedi perspektívából ismerteti meg a gyűjtemény több száz tárgyát, köztük a Néprajzi Múzeum legrégebbi, 1673-as székelykapuját, a múzeum fogadóterének pedig központi látványeleme lesz a több ezer tárgyat bemutató Kerámiatér.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.