Lekvárral, süteménnyel és hungarikummal is ünnepelhetjük a sárgabarack napját

PUBLIKÁLÁS: 2022. január 09. 08:03

Amerikában január 9-én ünneplik a sárgabarackot, ezt a némileg alulbecsült gyümölcsöt. Pedig nem csak frissen, de szárítva, lekvárként, grillezve vagy akár pálinka formájában igen népszerű hazánkban is. Dietetikusunk összegyűjtött néhány érdekességet a sárgabarackról.

Schmidt Judit

Gyermekkoromból élénken emlékszem arra a nyárra, amikor az édesapám nagynénjének kertjében a frissen szedett sárgabarackot ettük számolatlanul. Maga volt a földi Paradicsom. Ha valaki akkoriban megkérdezte volna, hogy melyik a kedvenc gyümölcsöm, gondolkodás nélkül vágtam volna rá, hogy a sárgabarack. A kellemes íze mellett kiemelkedő értékkel bírt az is, hogy valójában egy nagyon kényelmesen és könnyen fogyasztható gyümölcsről van szó.

Elég csak megmosni, majd kettéválasztani és kiszedni egyben a magot. Nem kell bajlódni a szőrökkel, a hámozással vagy az apró magvakkal. Sajnos, mióta családilag már nem nyílik lehetőségem a frissen szedett sárgabarack élvezetére, az én kajszifogyasztásom és jelentősen visszaesett. Ennek oka az is, hogy a nyári szezonban időnként az élelmiszerboltok standjain is néha nagyítóval kell keresni a valóban hazai és kellően érett, zamatos fajtákat. Természetesen erre is van megoldás, hogyha közvetlenül a kistermelőktől őstermelőktől vagy a piacon vásároljuk meg a meg a kedvelt gyümölcsöt.

Miért januárban tartjuk ezt a napot, mikor nem is most érik?

A sárgabarack a rosacea vagy rózsa családtagja közeli rokonságban van a hasonló kinézetű őszibarackkal és szilvával. Latinul a neve praecocquum, ami azt jelenti korai érésű vagy korán érő barack. Ez a kifejezés valóban helytálló, mivel a sárgabarack korábban érik, mint a legtöbb nyári gyümölcs.

Úgy tűnik, senki sem tudja igazán, miért esik pont januárra ez az ünnepnap.

A francia forradalmi naptár tizenegyedik hónapját Thermidornak nevezték, és a hőség hónapjának 13. napját a kajszibarack napjaként tartották számon. Ez egyes számítások szerint körülbelül augusztus 1-re esne, ami a sárgabarack szezon kezdetét jelöli Franciaországban. Ausztráliában a sárgabarack betakarítása decemberben kezdődik, ami azt jelenti, hogy az ausztráloknak minden bizonnyal van friss sárgabarackjuk a januári sárgabarack napra, szóval talán az ausztráloknak köszönhetjük ezt a dátumot. A lényeg végül is az, hogy van okunk az ünneplésre.

Mi értelme van a sárgabarack ünnepnapjának?

Azontúl, hogy ma már mindennek is van világnapja vagy nemzeti napja, a sárgabarack napjának, vagyis a nemzeti napjának az egyik fontos üzenete az, hogy felhívja a figyelmet erre a némileg elhanyagolt gyümölcsre. Némileg ugyanis kevésbé népszerű, mint például amilyen az alma, a dinnye vagy a narancs. Ezen a napon alkalom nyílik arra is, hogy jobban megismerjük a sárgabarack kedvező beltartalmi értékeit, és összegyűjtsük, felidézzük számos, kiváló, sárgabarackkal készített étel vagy ital receptjét is.

Mitől különleges a sárgabarack?

A sárgabarack világszerte megterem, eredete Kína északkeleti régióiba tehető, közel az orosz határhoz. Más források úgy tartják, hogy a gyümölcs Örményországból származik. A sárgabarack tudományos neve, a „Prunus armeniaca" is erre utal. A sárgabarack beltartalmi értékeit vizsgálva számos vitamint és ásványi anyagot fedezhetünk fel, mint amilyen az A-, B-, C-vitamin, vagy a béta-karotin, de cukor- és rosttartalma miatt is érdemes gyakran fogyasztani.

Mi készülhet sárgabarackból?

Bár a sárgabarack nyáron érik, nem csak akkor, hanem akár az év további szakában is elfogyaszthatjuk szárított formában is. Az organikus eredetű szárított sárgabarack onnan is felismerhető, hogy barnább, mint a hagyományos, kénnel tartósított fajták, amelyek jóval élénkebb színűek. A sárgabarackból emellett természetesen lekvár, szörp, vagy akár fagylalt is készülhet. Kiválóan illik húsok, sajtok mellé is köretként, vagy akár salátáinkat is gazdagíthatjuk vele.

Hungarikum italunk

Nem mehetünk el szó nélkül a hungarikumnak számító gönci barackpálinka mellett sem. Külföldön is Barack (vagy Barack brandy) néven emlegetik, és ez vidám perceket okoz a tengerentúlon, mivel az Egyesült Államok korábbi elnökének nevével is összecseng. A Gönci barackpálinka alapja a Göncön és környékén termesztett kiváló minőségű kajszibarack. Az ebből készült ital különleges illat- és zamatanyagokban gazdag, lekváros, kellemes magkarakteres, mézes, citrusos héjzamatos jegyei miatt jelentősen különbözik más régiók barackpálinkaitól. Emiatt is nyerte el a hungarikum védjegyet.

Gönci barackpálinkának azonban kizárólag a Magyarországon, ezen belül is a Gönc területén termesztett kajszibarackból készült termékek hívhatók, amelyeknek cefrézését, erjesztését, lepárlását, érlelését, ágyazását, pihentetését és palackozását is a fenti települések közigazgatási területén végezték.

A magot ne fogyasszuk el!

Gyermekkorunk egyik slágere, a sárgabarack magja a legjobb példája annak, hogy a mérgek egy részét a dózis teszi veszélyessé. A sárgabarack magjában található amigdalin (egy ciánglikozid, ami mérgező cianiddá alakul az emberi szervezetben) napi egy-két darab esetében még nem feltétlenül okoz bajt (bár az FSA, a brit élelmiszerbiztonsági hatóság már egy nagy méretű magnak a felét is soknak tartja egy felnőtt számára).

Nagy mennyiségben azonban erős rosszullétet, rosszabb esetben akár halált is okozhat. Arról, hogy milyen mérgező alapanyagokkal találkozhatunk a konyhában, itt számoltam be bővebben.

Ideje hát, hogy jobban elismerjük a sárgabarackot, és amíg frissen nem ehetjük, egyéb formában is fogyasszuk. A lekvár mehet a farsangi fánkra, de pálinkával csak óvatosan, mértékkel járjunk el!