Már elkezdődött, és a következő hetekben tart a gímbikák agancshullatási időszaka. Ilyenkor sokan indulnak az erdőre, hogy megtalálják a leesett koronákat. Fontos tudni azonban, hogy amennyiben a gyűjtőnek nincs írásbeli engedélye a területileg illetékes vadászatra jogosult szervezettől, a Büntető Törvénykönyv (Btk.) szerinti lopást követ el, ha hazaviszi az agancsot, aki pedig felvásárolja, orgazdává válik. Emellett a vad zavarásáért vadvédelmi bírság is kiszabható az illegális agancsgyűjtőre, mi több, megvalósulhat a szintén Btk. szerinti – börtönnel is sújtható – állatkínzás is.
A hullatott agancs – a pénzben kifejezett, vadgazdálkodási illetve ennél is magasabb forgalmi értéke mellett – fontos információval is bír a vadgazdálkodó számára az adott egyedre és az állományra vonatkozóan, a gyűjtés ezért is folytatható kizárólag a vadászatra jogosult engedélyével.
Aki engedéllyel rendelkezik, keresés közben annak sem szabad hangoskodással zavarni, meghajtani az állományt, hiszen ez az egyedek sérüléséhez vezethet.
A bikák menekülés közben leverhetik az egyébként még levetésre nem érett agancsot, ami koponyasérüléshez, azaz az agancstőnek nevezett csontnyúlvány töréséhez is vezethet. Mindezen túl pedig a vadállomány zavarása miatt a télen nagyobb – akár több száz egyedből álló – csapatok menekülés közben gyakran keresztezik a közutakat, ami fokozott balesetveszélyhez vezethet.
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet, mint a vadászatra jogosult szervezetek érdekképviselete, nyomatékosan kéri az erdőjárókat és az agancsgyűjtés iránt érdeklődőket, hogy feltétlenül vegyék figyelembe a leírtakat illetve a vonatkozó jogszabályi hátteret a magyar szarvasállomány, a vadgazdálkodók és saját maguk érdekében. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.) részletei ide kattintva olvasható – írja az erdeiprogramok.hu.
