Ahogy a tajvani emlékeinkről szóló cikkünkben is említettük, ma már Magyarországon is egyre több ázsiai élelmiszerbolt található, ahol minden szükséges alapanyagot meg lehet vásárolni egy otthoni kínai vacsorához. A terítéken általában többféle étel kaphat helyet: levesek, főételek, külön köretek – amik magukban is megállják a helyüket –, savanyított zöldségek és az elhagyhatatlan csiaoce (jiaozi), avagy húsos táska.
Nem titkoltan ez az egyik kedvenc ételünk a kínai konyhán belül, mivel sokféle módon elkészíthető. A tölteléket szokták zöldségekkel és húsosan is elkészíteni, de töltik tökkel, téli dinnyével, metélőhagymával és kínai káposztával is. A húsos változat pedig sertéssel vagy marha hússal készül, amelyhez újhagymát és káposztát kevernek a leggyakrabban. Ezeken kívül lehet hallal és rákkal is csiaocet készíteni.
A profik úgy dolgoznak vele, hogy a töltelék mellé egy kis leves is bezáródjon a tésztabatyuba, így mikor beleharapunk vagy bekapjuk az egészet, egy szaftos falat lesz az ajándékunk. Viszont pont a plusz lé miatt nem illik és nem is ajánlott az evőpálcikát beleszúrni a batyuba, de ha a szakács megfelő méretre készítette a labdácskákat, akkor egy harapásra is megehetjük azokat.
Fontos még tudni, hogy az igazán jó, húsos batyukra specializálódott éttermekben a húst nem darálják, hanem a kisebb darabokra vágott húst két kés segítségével aprítják gombóccá gyúrható állagúra. Így a párolt batyu belül kellemesen szaftos marad, és nem szárad ki, mint például a darált hús esetében.
A csiaocet többféle módon is tálalják. Például bambusz párolóban párolva, kifőzve, levessel együtt, aztán párolva, majd lepirítva és végül bő olajban kisütve is. Utóbbi esetben a vékony – sóból, lisztből és vízből összegyúrt – tészta ropogósra sül a benne lévő húsos vagy zöldséges töltelékkel együtt.
Ha a szecsuáni ételekre gondolunk, a legtöbbször a csípős ízek jutnak az eszünkbe, pedig nem minden ételük tüzesen forró. Vannak lágyabb, halízű és citrusosabb (sült mandarin) ízű fogásaik is. De azért a legtöbbször hatféle ízérzékelés jellemző rájuk: lehetnek zsibbasztóak, fűszeresek, édesek, sósak, savanyúak és keserűek; a szószaik pedig főleg édes-savanyú ízűek, és fokhagyma-pasztát, valamint vörös chili olajat tartalmaznak.
A szecsuáni konyha egyik legismertebb klasszikus étele a csípős, szaftos mapo tofu, egy másik kedvelt fogása a hot pot és a forró chiliolajban sült halfilé, illetve a kung-pao csirke is.
Kína harmadik legnagyobb városa, Kanton vagy Guangzhou, amelyről a szecsuáni konyha után a második legismertebb, hagyományőrző régiós konyhát nevezték el. A kantoni konyha legszembetűnőbb jellemzői, hogy ételei könnyűek, umami-ban gazdagok, finomak és frissítők, illetve kizárólag friss alapanyagokkal készülnek. A kantoni konyha több mint 21 főzési módszerrel dolgozik, például gőzöl, olajban süt, kevés zsiradékkal rázva süt, párol és pörköl.
A tipikus kantoni ételek közé tartoznak a különböző levesek, a tenger gyümölcsei, a tésztafélék, a dim sum (tím szam), illetve a siu mei és a lo mei, ami hasonlít a mi grillcsirkénkre, de ők a nyársra húzott, lassan grillezett kacsát vagy csirkét sütés közben édeskés ragacsos páccal kenegetik.
A tésztához kell:
- 500 gramm átszitált sima liszt vagy durum liszt
- 330-350 ml hideg víz
- 1 csipet só
Tipp a gyorsabb falatozáshoz:
Ha nem szeretnénk a batyutészta gyúrásával és nyújtásával bajlódni, a már említett élelmiszerüzletek hűtőpultjaiban frissen és mélyhűtve csomagolt csiaoce (jiaozi) lapokat is találunk. Ha Wonton néven akadunk rájuk, az is jó. Ezt a változatot a legtöbb esetben kisütik.A húsos töltelékhez:
- 500 gramm sertéshús darálva vagy késsel aprítva (ebből körülbelül 30 db kis húsgombóc jön ki)
- fél hüvejkujjnyi gyömbér
- 3 újhagyma a zöld szárával együtt
- jó minőségű fokhagymapor ízlés szerint
- 4 evőkanál szójaszósz
- 2 evőkanál szezámolaj
- 2 evőkanál mirin (édes főzőbor)
- só, bors
Elkészítés:
1. A tészát addig gyúrjuk, amíg ruganyos és sima nem lesz. Ezután takarjuk le egy nedves konyharuhával és hagyjuk legalább fél órát állni.
2. Miután pihent, formáljunk belőle egy hosszú hengerszerű, kb. 2 centiméteres csíkot, ebből pedig vágjunk le 1,5 centiméteres darabokat. Ezeket a kis korongokat lapítsuk el a tenyerünkben vagy egy kis sodrófával segítsünk rá.
3. A töltelékhez - lehetőség szerint - egy nagy késsel vágjuk nagyon apróra a húst, majd keverjük hozzá a fokhagymaport, a felaprított újhagymát, a lereszelt gyömbért, a szójaszószt, a szezámolajat és a mirint. Borsozzuk, majd kóstoljuk meg a masszát, hogy kell-e még sózni. Ha kész, hagyjuk 20 percet pihenni a hűtőben.
4. Fogjuk a tésztalapjainkat, tegyünk mindegyikre egy teáskanálnyi tölteléket, majd csípjük össze a lapocskák két szélét, és szorosan nyomogassuk össze, míg egy újhold formát nem kapunk. A tölteléktől függően már csiaoce formákat is láthatunk, egyesek például úgy néznek majd ki, mint egy nagyra nőtt tortellini.
5. Bambuszpárolóban, forró víz fölé helyezve lesznek a legszaftosabbak, de főzhetjük ezeket levesbe vagy párolás után akár meg is piríthatjuk. Ha pedig többet készítettünk, mint amit el tudunk egyszerre fogyasztani, akkor a már megpárolt batyukat mélyhűtőtasakban elraktározhatjuk későbbre is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.