Vízfüggönyön át egy másik világba: földöntúli szépségű vízesések közel és távol

Nemrégiben írtunk olyan vízesésekről, ahova minimum nehéz, de leginkább kimondottan embert próbáló eljutni, de mindenképpen megérik az erőfeszítést. Most olyan zuhatagokat gyűjtöttünk, ahova szeretnénk eljutni, vagy épp visszavágyunk hozzájuk; és nem feltétlenül kell túlélő csomagot magunkkal vinni ahhoz, hogy megcsodálhassuk őket.

Niagara, mi más?!

Ha vízesések kerülnek szóba, valószínűleg a legtöbbeknek azonnal a Niagara ugrik be. Nem véletlenül, és nem is érdemtelenül vált voltaképpeni szinonimájává a vízesés szónak. A neve tehát senki előtt nem ismeretlen, azt viszont kevesen tudják, hogy a Niagara egy zuhatagrendszer. Vagyis nem egy vízesésé, hanem három vízesés közös neve.

A vízesésnek két fő része van, a Patkó-zuhatag a kanadai határnál, és az Amerikai-zuhatag az amerikai oldalon. A két részt a Kecske-sziget választja el. Van egy harmadik, kisebb vízesés is, amelyik az amerikai oldalon helyezkedik el, Menyasszonyfátyol a neve. A Niagara nem különösebben magas, mindössze ötven méter. Látványos mivolta első sorban az elképesztő mennyiségű víz látványából fakad: percenként száztíz-ezer köbméter a vízhozama.

A Niagara egyébként Kanada és az Egyesült Államok határán helyezkedik el – itt aztán nehezen pokemonozták volna át magukat a srácok a határon – és az amúgy egymást annyira nem komáló két nemzet, az amerikai és kanadai, teljes egyetértésben büszke erre a zuhatagra.

Az, hogy ennek a két országnak a határán helyezkedik el, még egy valamit jelent: ha nem is azért indult el, hogy a Niagarát megnézze, több pontról is erre tud kanyarodni. Akár Kanadában, akár az Államokban turistáskodik, beiktathatja a programba. Főleg, ha Torontóban jár, mert akkor pluszban még a világ egyik legrövidebb repülőjáratát is kipróbálhatja. A vízesés mindkét oldaláról egyaránt fenséges látványt nyújt, nem mentség tehát az, hogy most New Yorkban van, inkább majd megnézi valamikor, amikor Kanadában jár.

A vízesések királynője: Viktória-vízesés

A másik olyan vízesés, aminek a neve szinte mindenkinek ismerős: a Viktória-vízesés. A Niagarához hasonlóan ez a vízesés is két ország határán helyezkedik el, viszont kanadai-amerikai kollégájától eltérően nem nyújt mind a két partjáról egyaránt élvezhető látványt. Főleg a száraz évszakban a vízesés a zambiai oldalon gyakran kiszárad, ezért aki ide készül, mindenképpen Zimbabwe felől közelítse meg. A vízesés amúgy a legszélesebb a világon, több mint másfél kilométer széles, egészen pontosan 1708 méter, a Zambézi folyó táplálja.

Ami miatt mi ide vágyunk: mivel a vízhozama nem különösebben nagy, sodrása sem túlzottan erős, ezért lehet a folyó erre kijelölt részein fürdeni. Közvetlenül a vízesés pereménél van egy természetes módon kialakult medence, az Ördög úszómedencéjének nevezik. Valami elképesztő lehet ott ücsörögni, és azt nézni, ahogy közvetlenül alattunk majd' egy kilométernyi víz zuhan bele a semmibe.

Plitvicei Nemzeti Park, a vízesések kis hercegnője

De nem kell ám ennyire messzire mennünk, ha ilyesféle természeti csodákat szeretnénk látni. Mármint ekkora vízesés azért nincs a közvetlen szomszédunkban, de mint tudjuk a méret önmagában semmit nem határoz meg. Persze lenyűgöző a Niagara lezúduló víztömege, mint ahogy a Viktória-vízesés elképesztő szélessége is, de a mi kedvenc vízesésünk egyértelműen nem a mérete miatt lopta be magát a szívünkbe.

A Plitvice Nemzeti Park tizenhat nagyobb és két kisebb, lépcsőzetesen elhelyezkedő kristálytiszta, káprázatos kék tavát 92 vízesés köti össze, így aztán talán nem is a legszebb vízesésnek, hanem a legszebb vízeséses helynek tudnánk nevezni. A hegyekkel körül zárt tavak felszíne összesen két négyzetkilométer, fittségünktől függően választhatunk, mennyit szeretnénk itt talpalni, a vízeséséket csodálva. Egyébként az ősz a legtökéletesebb időszak felkeresni a parkot.

Elő a csizmát, kabátot, és irány Izland!

Már többször írtunk róla, hogy Izlandot muszáj látni, mert az egyik legizgalmasabb a bolygón. Ez részben pont a vízeséseknek köszönhető, amikből egyébként jócskán kijutott a szigetnek. A Gullfoss, – a nem túl szép csengésű név magyarul arany vízesést jelent –, Izland délnyugati részén található, a Hvítá folyó kanyonjában. A szurdokot vulkáni erők hozták létre, amit a jégkorszak óta bővít és mélyít tovább a víz. A folyó átlagos vízhozama nyaranta száznegyven köbméter másodpercenként, azonban a téli időszakban ez lecsökken nyolcvan köbméterre. Nagyobb áradások idején az itt lezúduló víz mennyisége akár kétezer köbméter is lehet.

Vad romantika a Fogarasi-havasokon: Balea vízesés

Erdélyben gyönyörű vízesések vannak, szinte kín közülük választani. Mi most azért a Baleát mutatjuk meg, mert nem csak a vízesés, de annak kiindulópontja, az azonos nevű tó is nagyon szép.

Elméletben a vízesés csak a távolból csodálható, turistaút közvetlenül nem vezet hozzá. De tekintve, hogy az interneten bóklászva találni olyan képeket, ahol teljes családok pózolnak a vízesés aljában, arra jutottunk, annyira mégsem lehet ördöngösség odamenni. Teljes egészében a vízesés a felvonóból látható, mely drótkötélpályán visz fel a Balea-tóhoz, 2034 méteres magasságba.

A Balea tó vize 60 métert zuhan, és onnan szétválik több, kisebb vízesésre, hogy onnan szelíden és lassan folytassa tovább útját. A tó és a vízesés Erdélyben, Szeben megyében, a Fogarasi-havasok északi oldalán található.

Ahol a tündérek grilleznek: Powerscourt

Ha léteznek az ír koboldok és tündérek, akkor ők egészen biztosan ezen a környéken laknak. Írország legmagasabb vízesése, a 121 méter magas Powerscourt, Enniskerry városától öt kilométerre, Dublintól pedig körülbelül húsz kilométerre, található, a Wicklow-hegységben. A vízesés felé haladva évszázados erdőkön megyünk át, tölgy, vörösfenyő és bükk nő errefelé.

És ha már erre járunk, érdemes megnézni az Enniskerry kastélyt és parkját. A helyi turisztikai tájékoztatók szerint amúgy a helyszín kiválóan alkalmas piknikezésre vagy egy jó kis grill partihoz,szóval ha épp egy jó kis sütögetésre vágyna, valamilyen egészen szokatlan és kivételes háttérrel, akkor irány Írország!

Élő mitológia: Gyöngy-vízesés, Kína

A Gyöngy-vízesés az a hely, ahol szinte megelevenednek a kínai népmesék és tradíciók. A vizet nézve megelevenednek előttünk az ősi kínai rajzok, és elhalványodik a modern, ipari állam.

A Szecsuán tartományban található Gyöngy-vízesés a világ egyik legszebb vízesése. A
Jiuzhaigou Természetvédelmi Park területen található vízesés 2433 méter tengerszint feletti magasságban helyezkedik el, itt zúdul le a hatalmas sziklák oldalán. Nem találomra nevezték el így: a Fehér Sárkány folyó mellékágának vize függönyt alkot, olyan, mintha milliárdnyi gyöngy gurulna, pattogna a mohás sziklák falain.

Bár a képeken ez nem látszik, de annak ellenére, hogy a közeg teljesen természetinek tűnik, nem kell keresztülvágnunk semmilyen dzsungelen, hogy megközelítsük: a vízeséshez jól kiépített sétányon sétálhatunk oda. Egyébként a Jiuzhaigou Kína egyik legszebb természetvédelmi területe, döbbenetesen kék tavaival és hegyeivel mintha egy másik világ lenne.A Jiuzhaigou park Pekingtől 1700, Sanghajtól pedig kerek 2000 kilométerre fekszik, a szárazföld belsejében.