Jelenleg világszerte közel 200 városban, az európai fővárosok zömében működik közbringa-rendszer, amely hamarosan Budapesten is elérhetővé válik.
Az első közbringa-hálózatot még a hatvanas években vezették be Amszterdamban: a városban fehérre mázolt közbiciklik várták kölcsönzőiket, akik mindenféle regisztráció vagy fizetés nélkül, bizalmi alapon használhatták a városban valahol felszedett, azonosító nélküli kerékpárokat, amelyeket később a város egy másik pontján otthagytak. Ez a rendszer azonban sok lopáshoz és rongáláshoz vezetett, így pár hónap után be kellett szüntetni – ezért a közbringa-hálózatok későbbi generációi már igyekeztek megelőzni ezeket a problémákat, írja az Európa Pont blogja.
A második legszabadabb rendszer – amelyet például Koppenhágában is használnak – az érmével működő kerékpár: hasonlóképpen a nagy üzletek bevásárlókocsijaihoz, egy átszámítva pár száz forintos (20 dán koronás) pénzérmével tudjuk elhozni a kerékpárt a tárolóból, és amikor megint leadjuk, visszakapjuk az érmét.
A koppenhágai turistáknak nagy könnyebbséget jelent ez a lehetőség: az amúgy is biciklibarát dán fővárost így mindenféle regisztráció vagy letét nélkül bejárhatjuk két keréken. A rendszer azonban sérülékeny, hiszen a bringákat letét híján bárki ellophatja - igaz, teli kerekükről és sajátos vázszerkezetükről könnyen felismerhetőek. Más skandináv országokhoz hasonlóan Dániában is csak áprilistól novemberig vannak az utcán a közbringák, aki télen is tekerni akar, saját géppel teheti. A koppenhágai bringázásról bővebben korábbi cikkünkben olvashat.
Ma a legtöbb városban a közbringa használatát valamilyen regisztrációhoz vagy letéthez kapcsolják, írja az Európa Pont blogja. Így, ha bármi baja történne a bicajnak, pontosan be tudja azonosítani az üzemeltető, hogy ki használta azt az adott időpontban. A kerékpárt általában meghatározott ideig lehet csak egyhuzamban használni, és többnyire csak a város belső kerületeiben vannak parkolók.
Londonban például egy napra 1 fontba kerül a regisztrációs díj, és ha 30 percnél rövidebb utakat teszünk, akkor ingyen használhatjuk a polgármester után Boris Bike becenévre keresztelt kék bringákat (hivatalosan: Barclays Cycle Hire). Kölcsönzéshez elég egy bankkártya, de a régebbi, mágnescsíkos kártyákat nem fogadják el a terminálok, csak a chipkártyákat. Bécsben az első óra ingyenes, és nincs napidíj.
Ezeket a hálózatokat jellemzően a városi önkormányzatok / közlekedési vállalatok és magáncégek közösen üzemeltetik. Ilyen rendszer működik a legtöbb közbringa-hálózatot fenntartó városban: ezzel találkozhatunk például Bécsben, Brüsszelben, Berlinben, Stockholmban vagy épp Párizsban – itt működik a legnagyobb európai közbringa-hálózat, a Vé'lib több mint 20 000 kerékpárral. Párizsban is a londonihoz hasonló a rendszer: az egy napos regisztráció 1,7 euróba kerül, a félóránál rövidebb utak pedig ingyenesek.
Németországban a Deutsche Bahn vasúttársaság kínál több nagyvárosban is percenként 8 eurocentért bérelhető bringákat, melyek egy napra 15 euróba kerülnek (bérletes utasaiknak csak 9 euróba). Stuttgartban és Hamburgban az első félóra ingyenes, fizetni és regisztrálni a terminálokon található telefonszám felhívásával lehet.
Hamarosan Budapesten is megjelennek az első közbringák – a közönségszavazás során „BuBi"-ra (Budapest Bicikli) keresztelt hálózat várhatóan 2013 elején indul, a hálózatban Budapest belső kilenc kerületében, 74 gyűjtőállomásról több mint 1000 kerékpár lesz elérhető, írja az Európa Pont blogja.
Az előkészületek jelenleg is zajlanak, a tervek szerint a regisztrált és alkalmi BuBi használók a nap 24 órájában, a hét minden napján, egész évben igénybe vehetik majd a bringákat. Igyekeznek rövid utazásra motiválni a kerékpárosokat: a rövid út olcsó vagy akár ingyenes lesz, a hosszabb drágább, a kerékpár pedig letehető az egymástól körülbelül 200 méteres távolságra elhelyezett állomások bármelyikén. A biciklik használatáért az első 30 percben nem kell majd fizetni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.