Nagyjából egy hónapja sikerült pár napra koraőszt varázsolnom a télből, mikor a szmogos, nyálkás magyar fővárost magam mögött hagyva egy hosszú hétvégét töltöttem Firenzében. Ez az a város, ami legyen akár negyven fok és szárazság, vagy 10 fok és szakadó eső, mindig tömve van turistákkal. Ez most sem volt másként, de legalább az idő kegyes volt hozzám. Konkrétan húsz fok volt, felhők, olykor napsütés – jegyezzék meg, ide november elején kell menni, amúgy ilyenkor van az olívaszüret is. A sok turista, ha épp nem a dómba próbál bejutni, az Uffizihez áll sorba, vagy a Pitti-palotában bolyong, lelkesen vásárol mindenhol, és mindent.

Mit hozzunk, és mit ne...
... Firenzéből?

Persze nehéz ellenállni a Mercato Centrale csodás finomságainak, a San Lorenzo előtti bőrárusok forgatagának, vagy a csilivili ékszereknek a Ponte Vecchio apró boltjainak kirakatai előtt. Nem is feltétlenül kell, de azért néhány dologra figyeljünk oda: hamisítványokat és gagyi turistalehúzó szuveníreket itt se vegyünk meg csak azért, mert valami emléket szeretnénk magunkkal vinni. Ne dőljünk be az ócska, látványosan műbőr, mégis bőr árban kínált táskáknak a város számtalan pontján, de az aranyáron mért toszkán borok sem biztos, hogy megérik az árukat a szuvenírüzletekben. A sálra nyomtatott Vénusz születésétől, Dávid-szobros alsónadrágoktól és műanyag Pisai ferde tornyoktól pedig aztán tényleg óvakodjon, aki jót akar.

Tehát...

MIT?

Jó minőségű bőrtáskát, övet, pénztárcát, cuki kulcstartót - rengeteg árus van a San Lorenzónál, nézzünk körül rendesen, vannak jobbak és rosszabbak is.
Valami finomságot a Mercato Centrale standjairól. Finom a vérbeli toszkán Cantuccini száraz sütemény, Vin Santo borkülönlegességbe mártogatva egyenesen mennyei. Jó még a Chianti vörösbor, a fehér borok kedvelői pedig haza se jöjjenek Vernaccia di San Gimignano nélkül. No meg persze mindenféle vicces tésztát is vehetünk, a méretek, formák és színek tárháza gyakorlatilag kimeríthetetlen. Olivaolajba is érdemes itt beruházni, de a spéci helyi fűszerek és sonkák is remekek.
Ékszert a Ponte Vecchión. Nem állítjuk, hogy ez egy olcsó tipp, de akinek van rá kerete, az csodaszép gyűrűvel, fülbevalóval vagy nyaklánccal térhet haza. (Meg persze iszonyú giccsekkel, de ez már inkább a mit ne témája.)

MIT NE?

Látványosan műbőr, mégis bőr árban kínált táskákat (főként a kép alján lévőre gondolunk, a gityó legalább vicces) – a város különböző pontjain, „Italian Leather" és hasonló fantáziadús nevű boltokban.
A Dávid szobor altestét mintázó boxeralsó már első látásra sem vicces, hazahozni pláne ne akarjuk. Romantikus ajándékként valószínűleg szakításhoz vezethet.
Műanyag ferde tornyok, velencei karneváli álarcok, horror műanyag hűtőmágnesek kíméljenek. Engem bevallottan ciki vonzalom fűz a jópofa hűtőmágnesekhez, de itt egyetlen olyat sem láttam, amit legalább a fiók mélyére kedvem lett volna behajítani, nemhogy a hűtőmre kipakolni.
Ízléstelen giccsékszereket a Ponte Vecchión. Valljuk be, a szép darabok mennyisége eltörpül a rusnyaságok között, ezért nem árt óvatosnak lenni. A gigászi aranymedál egy Medici profiljával lehet, hogy Firenzében nem tűnik túlzásnak, de otthon garantáltan az lesz. (Kivéve, ha Győzike stylistjának vásárolunk alapanyagot.)

Mit hozzunk, és mit ne...... Firenzéből?

Tehát...

MIT?

MIT NE?

Mit hozzunk, és mit ne...
... Firenzéből?

Szuvenír-kommandó: Firenze