
John és testvére, Josh tapasztalt barlangászok voltak, amikor 2009 novemberében elindultak a Nutty Putty barlangba, ami nagyjából 90 kilométerre fekszik Salt Lake Citytől. Ez egy olyan barlang volt, amelyet még a kezdőknek is bátran ajánlottak, és tágasabb járatai és kanyargós folyosói valóban sok kezdő kalandvágyót vonzottak. Azon az estén azonban John és Josh eltávolodtak a csoport többi tagjától, hogy mélyebbre merészkedjenek.
John a „Birth Canal” (Szülőcsatorna) nevű szűk, de járható részt próbálta felfedezni, amikor rossz irányba fordult. Egy mindössze 25 centi széles és 46 centi magas, szűk hasadékba került, amit „Ed’s Push”-nak hívnak. A hely olyan szűk volt, hogy amikor John fejjel lefelé bepréselte magát, szinte teljesen beszorult. Egyetlen mozdulat sem segített rajta: előre kellett volna jutnia, de a hasát annyira be kellett húznia, hogy mikor kiengedte a levegőt, még jobban beszorult.
John azonnal segítségért kiáltott testvérének, aki megpróbálta kihúzni a lábait, de ezzel csak rontott a helyzeten. John így fejjel lefelé, kezei a mellkasa alatt beszorulva maradt, mozdulatlanul. Josh-nak vissza kellett másznia a barlang bejáratához, hogy segítséget hívjon – ez a visszaút 120 méter szintkülönbséget jelentett, ami nem kis teljesítmény volt a sötét, szűk járatok között.
Nem sokkal később megérkezett a több mint 100 fős mentőcsapat, és azonnal megkezdték a küzdelmet John kiszabadításáért. A helyzet azonban rendkívül nehéz volt: a barlang azon része, ahol John beszorult, a legrosszabb hely volt a mentésre. „Nagyon szűk, nagyon kényelmetlen, és nehéz lejutni a mentőknek” – mondta akkor Shawn Roundy, az egyik mentő.
A mentők egy bonyolult csigaszerkezetet építettek, hogy kihúzzák Johnt, aki még maga is próbált kiszabadulni. Ám a szerkezet a legkritikusabb pillanatban elszakadt, és John visszazuhant a mélybe. Ekkor vált a helyzet végzetessé.
Fejjel lefelé, több mint egy napig a hideg, sötét barlangban, John teste egyre jobban gyengült. A szívének hatalmas erőfeszítést kellett tennie, hogy a vért a fejébe pumpálja, ami a fordított testhelyzet miatt szinte lehetetlen volt. Légzési nehézségei lettek, és 27 óra elteltével a mentőorvos megállapította, hogy John meghalt – szívmegállás és fulladás okozta a tragédiát.
John felesége, Emily, aki akkor már második gyermekükkel volt várandós, nem akarta, hogy férje testét a barlangban hagyják. A mentők és a család végül abban egyeztek meg, hogy a barlangot lezárják, és John testét a helyszínen hagyják – így lett a Nutty Putty John örök nyughelye.
A barlang bejáratát berobbantották és betonnal zárták le, hogy megakadályozzák a további látogatásokat és tragédiákat. A barlangász közösség egy része tiltakozott a lezárás ellen, de hiába: a veszély túl nagy volt.
John Edward Jones tragédiája amellett, hogy egy szívszorító történet, egy kemény figyelmeztetés is. A barlangászat csodálatos hobbi lehet, de a természet erői nem ismernek kegyelmet. Egy rossz irány, egy szűk járat, és a kaland rémálommá válhat.
A Nutty Putty barlang ma már egy fiatal férfi végső nyughelye, aki kalandvágyból indult el, de sosem tért vissza. Az ő története arra ösztönöz, hogy a természetet mindig tisztelettel és óvatossággal közelítsük meg, mert néha a legborzalmasabb csapdák ott rejtőznek, ahol a legkevésbé számítunk rájuk.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.