Ezeket a városokat kerüld el, gyűlölik a magyar turistákat!

Az utóbbi években a túlturizmus miatt Európa számos népszerű turisztikai úti célján nőtt a helyiek elégedetlensége, ami tüntetésekhez és a turisták iránti harag és ellenszenv növekedéséhez vezetett. Számos városban már nem szeretik, mi több, gyűlölik a magyar turistákat is.

A legbarátságtalanabb európai úti célok, ahol utálják a magyar turistákat
 

Noha a turizmus gazdaságilag hasznos lehet, hosszú távon komoly társadalmi és környezeti problémákat okozhat. A helyiek egyre gyakrabban emelik fel hangjukat a szabályozatlan, tömegturizmus  ellen, ezért már a városvezetők is fenntarthatóbb megoldásokat keresnek.
 

Városok, ahol gyűlölik a magyar turistákat is
 

Mallorca, Spanyolország

Mallorcán az utóbbi években jelentősen megnövekedett a turisták száma, ami komoly feszültségeket szült a helyiek körében. A túlturizmus miatt elszálltak a lakásárak, sok helyi már nem engedheti meg magának a lakhatást, mivel a rövid távú kiadások (pl. Airbnb) kiszorítják őket.

2024 májusában több mint 10 000 ember vonult utcára Palma városában, hogy tiltakozzanak a turizmus káros hatásai ellen. Júniusban a demonstrálók fizikailag is kifejezték elégedetlenségüket: lezártak népszerű partszakaszokat, például a Caló des Moro öblöt, és a turistákat távozásra szólították fel.

A tüntetés célja nem az idegenforgalom teljes elutasítása, hanem a szabályozatlan turizmus visszaszorítása és a fenntarthatóság előtérbe helyezése. A helyzet jól példázza, milyen következményekkel járhat, ha egy régió gazdasága túlzottan a turizmusra épül.

Barcelona, Spanyolország

Barcelona is évek óta küzd a tömegturizmus negatív következményeivel, amelyek a város élhetőségét is veszélyeztetik. A helyiek egyre elégedetlenebbek a zsúfoltság, a zaj, valamint a lakhatási költségek emelkedése miatt, amit a rövid távú szálláskiadások tovább súlyosbítanak.

2024-ben tüntetők vízipisztollyal locsolták meg a turistákat, és transzparenseken hirdették, hogy „a turizmus megöli a várost”. A városvezetés is lépett: a polgármester, Jaume Collboni bejelentette, hogy 2029-ig megszüntetik az összes engedéllyel működő turistaapartmant.

Ezzel az elsődleges céljuk az, hogy visszaadják a lakásokat a helyieknek, és enyhítsék a turizmus nyomását. A barcelonai helyzet jól mutatja, hogyan válthat ki társadalmi feszültségeket az, ha a város infrastruktúrája és lakossága nem tud lépést tartani az idegenforgalommal.

Amszterdam, Hollandia

Amszterdam hosszú ideje népszerű úti cél, de a túlturizmus itt is komoly problémákat okozott, különösen a városközpontban. A helyiek egyre inkább elutasítják a buliturizmust, az antiszociális viselkedést, valamint a környezetet terhelő utazási formákat. 

2024-ben a városvezetés elindította a „Stay Away” kampányt, amely kifejezetten a randalírozó, felelőtlen látogatókat próbálja elriasztani videókkal és figyelmeztetésekkel. Emellett tervezik, hogy 2035-ig teljesen betiltják a tengerjáró hajók kikötését, amelyek jelentős forgalmat és szennyezést okoznak.

Amszterdam célja nem az idegenforgalom megszüntetése, hanem a kulturált, fenntartható turizmus elősegítése. A város példája jól mutatja, hogy a modern turizmust szabályozott keretek közé kell terelni a helyi közösség védelme érdekében. 

Velence, Olaszország

Velence az elmúlt években egyre inkább a tömegturizmus áldozatává vált, ami súlyosan megterheli a város infrastruktúráját és életét. A helyi lakosság száma folyamatosan csökken, mivel a megélhetés drágul, a város pedig egyre inkább turisztikai látványossággá, semmint élhető hellyé válik.

2024 áprilisában a városvezetés bevezette az 5 eurós belépődíjat az egy napra látogató turisták számára, hogy csökkentsék a zsúfoltságot és enyhítsék a helyiek terheit. A kezdeményezés célja nem a bevétel, hanem a látogatószám szabályozása.

A döntés azonban vegyes fogadtatásra talált: sok lakos tüntetett a bevezetés napján, mert úgy érzik, ez csak felszínes megoldás. A velencei helyzet jól példázza, hogyan válhat egy világhírű város saját sikerének áldozatává, ha nem szabályozzák időben az idegenforgalmat.

Split, Horvátország

Split, Horvátország egyik legnépszerűbb tengerparti városa, az utóbbi években szintén erősen megszenvedte a tömegturizmus hatásait. A turisták nagy száma különösen a nyári hónapokban okoz problémát: túlzsúfolt utcák, zajos éjszakák és a közszolgáltatások túlterheltsége nehezíti a helyiek mindennapjait.

Egyre több lakó panaszkodik arra, hogy a város kezdi elveszíteni eredeti karakterét, és inkább egy szezonális üdülőhellyé válik. A rövid távú lakáskiadások miatt a helyi bérleti díjak is jelentősen megemelkedtek, így sok fiatal vagy család szorul i a belvárosból. A helyi önkormányzat próbál szabályozásokat bevezetni, de ezek egyelőre kevés eredményt hoztak.

Split példája is azt mutatja, hogy a turizmusból származó bevételek mellett egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a fenntarthatóságra és a lakosság életminőségének megőrzésére.

Szantorini, Görögország

Szantorini, a görög szigetvilág egyik legismertebb gyöngyszeme, mára a tömegturizmus jelképévé vált. A festői panorámájáról és fehérre meszelt házairól nevezetes sziget évente több millió látogatót fogad, ami jelentősen meghaladja a helyi infrastruktúra kapacitását.

Különösen a tengerjáró hajókról egyszerre partra szálló turisták okoznak elviselhetetlen zsúfoltságot, főleg Fíra és Oia városrészeiben. A tömegturizmus hatására a lakhatási költségek emelkedtek, miközben a nyugodt, helyi életforma fokozatosan háttérbe szorult.

A helyi hatóságok évek óta próbálnak korlátozásokat bevezetni – például napi limitet a partra szálló hajóutasokra –, de a probléma továbbra is fennáll. Szantorini esete jól mutatja, milyen törékeny az egyensúly a látványosságként működő turisztikai célpont és az ott élő közösség érdekei között.

Capri, Olaszország

Capri, az Amalfi-part közelében található híres sziget már régóta vonzza a turistákat, különösen a gazdagokat és hírességeket. Azonban az egyre növekvő látogatószám komoly problémákat okoz a helyiek számára, mivel a sziget infrastruktúrája nem bírja el a tömegturizmust.

A helyi lakosság egyre inkább azt tapasztalja, hogy a sziget elveszíti autentikus jellegét, mivel a látogatók főként a turistáknak szóló üzletek és éttermek köré csoportosulnak. A nyári hónapokban a zsúfoltság különösen érezhető, ami miatt a helyiek és a szolgáltatók is egyre frusztráltabbak.

Az árak, különösen a szállás és étkezés tekintetében, az egekbe szöktek, ami tovább nehezíti a helyiek mindennapi életét. Capri esetében is egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a fenntarthatóságra, hogy a sziget megtartsa vonzerejét anélkül, hogy elveszítené eredeti varázsát.

Az üzenet egyértelmű: a látogatókra szükség van, de felelős módon, a helyi közösségek érdekeit szem előtt tartva. 

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: