A Balti-tenger partján, Dánia déli részén egy hatalmas mérnöki csoda, egy gigantikus tenger alatti alagút van készülőben – betontömbről betontömbre –, amely ha elkészül, drasztikusan átrajzolja Európa közúti és vasúti térképeit.
A Fehmarnbelt alagút új dimenziókat nyit
A dániai Rødbyhavnből, a napsütésben szikrázó Balti-tenger partján fekvő városból Németország olyan közel van, hogy láthatod – a láthatáron feltűnnek a szélturbinák.
A németországi Puttgarden városa alig 18 kilométerre van innen, de az odajutás vagy 45 perces kompúttal – plusz a be- és kiszálláshoz szükséges idővel – vagy egy hatórás autóúttal Dánia nagy részén keresztül.
De a víz alatt már javában zajlik egy alternatív jövő építése, méghozzá a világ leghosszabb víz alatti alagútja formájában – ez a kifejezés pedig egy máshol épített, majd a helyére süllyesztett alagutat jelent. Amikor 2029-ben megnyílik a Fehmarnbelt alagút, az emberek vonattal alig 7 perc, autóval pedig 10 perc alatt tudnak átkelni a tenger ezen szakaszán.
Az alagút messze elhomályosítja majd a jelenlegi közúti és vasúti rekordot, a 4 kilométer hosszú Drogden alagutat, amely az Øresund híddal köti össze Dániát és Svédországot.
Az új alagutat egy három részből álló infrastrukturális projekt utolsó szakaszának tekintik – az Øresund híd és a dániai Zéland és Funen szigetén átívelő Storebæltsbroen híd mellett –, amely Dániát és az északi országok egészét köti össze Európa többi részével.
Az alagút elkészülte után lehetővé válik az áruk – köztük az acél – vasúti szállítása északról egészen Norvégia legtávolabbi pontjától Közép- és Dél-Európába. Jelentősen, 4,5-ről 2,5 órára csökkenti a vonatút hosszát Koppenhága és Hamburg között.
Kapcsolat Észak- és Dél-Európa között
Nemzeti szinten a dán psziché elmúlt negyed százados átalakulásának csúcspontját szimbolizálja, ahogy Dánia egy viszonylag elszigetelt félszigetből nemzetközi csomóponttá vált.
„Része annak a kapcsolatnak, amelyet Európa igyekszik építeni Észak-Norvégia és Dél-Európa között, és amely a Koppenhága és Malmö közötti Øresund híd megépítésével kezdődött. " – mondta el Mikkel Hemmingsen, a Sund & Bælt állami vállalat vezérigazgatója. "A kapcsolat befejezéséhez ezt a vonalat is ki kell építenünk."
Ellentétben sok víz alatt futó alagúttal – beleértve az 50 kilométeres Csatorna-alagutat is –, amelyeket fúrógépekkel a víz alatt építettek, a 18 kilométeres Fehmarnbelt alagút egyes részeit a föld felett építik, majd a tengerfenékbe ásott árokba helyezik, összekapcsolják őket és végül betemetik. Hemmingsen szerint ez az eljárás hatékonyabb és a környezet számára is jobb.
Minden egyes alagútszakasz hatalmas. Ezek a beton szerkezetek 217 méter hosszúak, 42 méter szélesek és 9 méter mélyek, súlyuk pedig megdöbbentő 73 000 tonna – ami 10 Eiffel-toronynak felel meg, és valamennyi egy kifejezetten a projekthez készült gyárban készül.
Mint a legó építőkockák
Az elkészült szakaszokat előbb a vízen a helyükre úsztatják, alámerítik, majd a mintegy 30 méteres mélységet elérő tengerfenéken összekapcsolják.
Hemmingsen szerint az alagút kialakítása jobban hasonlít elektronikai alkatrészekre, mint a hagyományos építkezésre. „Amit most csinálunk, az nem annyira egy szokványos építési projekt, ahol sok ember kis hangyaként szaladgál egy korlátozott helyen, sokkal inkább olyan, mintha iPhone-okat gyártanánk."
Hat gyártósor van és mindegyik az alagút más-más elemét állítja elő. Hemmingsen az alagút 90 nagyobb elemének körülbelül 900 kis elem összeillesztésével a projektet „lego kockák összerakásához" hasonlította.
„Ha egy elemnél kudarcot vallasz, akkor azt kicserélheted" – mondta. "Ha elkészült, nagyon egyszerűnek tűnik, de mérnöki szempontból sok részletnek a helyén kell lennie, mielőtt egy-egy elem végleg a helyére kerül."
Rövid kivitelezési idő, hatalmas összegek
Noha a 7 milliárd eurós (jelenlegi árfolyam alapján 2 billió 780 milliárd Ft) projekt kivitelezési ideje viszonylag rövid – a munkálatok 2021-ben kezdődtek –, már régóta készül. A mérnökök az elmúlt 15 évben betonmintákat helyeztek a vízbe az adott területen, hogy megnézzék, hogyan reagálnak a különböző keverékek a sószintre.
A projektet – amelynek gyára a remények szerint a régió viszonylag magas munkanélküliségi rátáját is csökkenteni fogja a jövőben – államilag támogatott kölcsönből és az Európai Bizottságtól kapott több mint 1 milliárd euróból fizetik, amelyet majd az útdíjakból fizetnek vissza.
A térségnek előnyt fog jelenteni a Németországba irányuló utazási idő lerövidítése és várhatóan európai turista is több fog érkezni Dánián keresztül Svédországba. „Azelőtt ez volt Európa sarka. Most ez Dánia központja, amely Európába vezet."
