

A hitelfelvétel 2026-ban és az igénylés folyamata szempontjából érdemes megismerni, mire is számíthatunk pontosan az új évben. Elsőként fontos tudnunk, hogy a Magyar Nemzeti Bank úgy próbálja megakadályozni, hogy az igénylők irreális terheket vállaljanak, hogy adósságfékszabályokat működtet. Ez azért fontos a bankoknak, mert, ha túlságosan nagy kölcsönt adnak, amit az adósok nem tudnak fizetni, az a hitel bedőléséhez vezethet. Emiatt kell a fékrendszert, aminek két része van: a lakáshitelek kapcsán az önerő és a jövedelemarányos törlesztési mutató, azaz a JTM.

A JTM azt határozza meg, hogy a hitelt kérők havi jövedelmének maximum mekkora hányada lehet törlesztőrészlet. Ezt a bankok vizsgálják meg, akárcsak azt, hogy milyen meglévő és folyamatban lévő törlesztéseink vannak még. A JTM korlátozásába nem egyenként, hanem az összes hitel és hitelkeret együttesével kell beleférni a határba, hogy mindkét fél biztosnak érezhesse a visszafizetés körülményeit.
A szigorítás szerint a JTM küszöb megemelkedik, ennek fő oka, hogy a bérek és az igényelt kölcsönök összegei is nőttek a legutóbbi változtatása óta. Egy átlagos személyi kölcsön például 3 millió forint körül mozog manapság. Ezért az a jövedelemhatár, ahonnan nagyobb mértékben terhelhető az adósok fizetése, nettó 600-tól 800 ezer forintra emelkedik. A két érték között más feltételekkel számolhatunk, mint eddig.
Korábban a bevétel 60%-áig, ezentúl az 50%-áig terhelhetők azok, akiknek a nettó jövedelme nem éri el a havi 800 ezer forintot. Például akinek nettó 600 ezer forint a bevétele, legfeljebb 300 ezer forint törlesztőrészletet vállalhat 2026-tól, szemben a 2025-ös 360 ezer forinttal. A meghatározott értéksávba tartozóknak tehát csökken a maximálisan vállalható törlesztőrészlet összege. A szigorítás érinti az államilag támogatott Otthon Start Programot is.
Minimum 10 éves kamatperiódusú lakáskölcsönök, jelzáloghitelek és fogyasztási kölcsönök (személyi- és áruhitelek) esetében nettó 800 ezer forint jövedelem felett 60% is lehet a törlesztőrészlet. Az 5 és 10 év közötti jelzáloghiteleknél maximum 35 vagy 40% a havi törlesztésekre fizethető összeg attól függően, hogy az alacsonyabb vagy a magasabb jövedelmi sávba tartozunk. 5 év alatti kamatperiódusnál ez 25 vagy 30%.
Január 1-jétől 450-ről 550 ezer forintra nő az az összeg, amely határig nem kötelező alkalmaznia a bankoknak az adósságfék szabályokat, ez a béremelkedések és az infláció miatt alakul így. Ettől függetlenül a pénzintézetek elbírálnak minden hitelkérelmet, akár még szigorúbban is, mint eddig, hiszen a céljuk továbbra is az, hogy az igényléseket biztonságosan visszafizessék.
Mindig gondoljuk át, hogy a kamatok emelkedése vagy csökkenése várható inkább a hitelünk futamideje alatt és ez milyen hatással lesz a havi törlesztőnkre. A legjobb, ha hosszú ideig fix a kamat, ami kiszámíthatóbb és biztonságosabb.
Lényeges dolog a THM, ami a teljes hiteldíj mutató mozaikszava. Nagy jelentősége van, hiszen ez mutatja meg, hogy mennyi lesz a hitel teljes költsége éves szinten. Fontos, hogy ne csak a kamatot, hanem ennek az értékét is hasonlítsuk össze bankonként.

A jövedelemarányos törlesztési útmutatót is alaposan meg kell vizsgálni, ez a bankok elsődleges feladata. Ám érdemes otthoni kalkulációt is végezni mielőtt hitelt vennénk fel, hogy lássuk, a havi jövedelmünkből biztonságosan tudnánk-e hosszútávon is fizetni a kívánt törlesztőrészletet.
Ne féljünk a számoktól! Tervezzük meg az előttünk álló éveket – akár a hiteltanácsadónkkal közösen –, hogyan fogjuk rendben visszafizetni a hitelt, sőt, akár azt is, hogyan lesz lehetőségünk csökkenteni a teljes visszafizetendő összeget előtörlesztésekkel.
Ha hosszabb futamidejű hitelt választunk, alacsonyabb lehet a havi törlesztőrészlet, ám ez jelentősen megnövelheti a visszafizetendő teljes összeget, akárcsak a törlesztéssel töltött évek számát. Rövidebb futamidőnél magasabb a teher, ám kevesebb az összességében kifizetett kamat.
Érdemes azt is tudni, hogy ha lakáshitelt szeretnénk felvenni, ahhoz legalább 20% önerőt kell biztosítanunk – kivétel, amikor a törvény lehetőséget ad a 10%-os önerőre.
Gondolni kell arra is, hogy ha valamilyen okból kifolyólag a jövőben csökkenne a jövedelmünk és/vagy emelkednének a kiadásaink, akkor is tudjuk-e majd vállalni a törlesztőt. Célszerű 3-6 havi tartalékot felhalmozni és/vagy hitelfedezeti életbiztosítást kötni, ami bizonyos események bekövetkezésekor fizeti helyettünk a hitelt.
Ne ragadjunk le az első banknál, keressünk fel több pénzügyi intézetet, kérjünk tőlük ajánlatokat, hiszen más konstrukciókkal dolgoznak és a hiteligénylések sem egyformák. Ajánlott szakembert megbízni, aki összehasonlítja az elérhető lehetőségeket és megkeresi a legjobbat.
Nézzünk utána annak is, hogy milyen költségei vannak az elő- és végtörlesztésnek, ez hosszú távon fontos lehet. Nemcsak a hitelfelvétel, de a visszafizetés részletei is számítanak, mivel már 1-2% is jelentős összeget ad ki.
Lakáshitel igénylése esetén kötelező az ingatlanbiztosítás, de gyakran hitelfedezeti életbiztosítás megkötése is szóba jöhet. Ezeknek plusz havi költsége van, és az sem mindegy, mit fedeznek.
Ha állami támogatás igénybevétele mellett veszünk fel hitelt, szintén alaposan olvassuk el a feltételeket, mert ezekhez hosszú távú kötelezettségek tartozhatnak. Jó példa erre a CSOK Plusz és a gyermekvállalási kikötés vagy az ottlakási kötelezettség.
A tájékoztatás nem teljes körű.
Ha érdekel, hogy néz ki pontosan a 3%-os hitel igénylési folyamata, nézd meg az alábbi videót:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.