Vége a találgatásoknak, óriási felfedezést tettek: így nézett ki valójában Kleopátra

A modern ember számára VII. Kleopátra neve hallatán azonnal egy hollywoodi díva, egy csábító femme fatal képe ugrik be, ám a korabeli források és Joyce Tyldesley, a Manchesteri Egyetem egyiptológusa szerint az uralkodónő igazi ereje nem a szépségében, a hagyományos értelemben vett csáberejében, hanem az agyában volt.

• Intelligens stratéga: Kleopátra valódi vonzerejét nem a szépsége, hanem briliáns elméje és politikai tehetsége adta.
• Markáns arcél: a korabeli érmék és szobrok szerint sasorrú, határozott fellépésű, görög származású nő volt.
• Római propaganda: a „gátlástalan csábító” képe csupán Octavianus lejárató kampánya volt, hogy igazolja a Kleopátra ellen indított háborút.

Mi volt Kleopátra sikerének a titka?

A magát egyiptomi görögnek valló uralkodónő nem egy egzotikus szépség, hanem egy rendkívül éles eszű, több nyelven beszélő (a Ptolemaidák közül ő volt az első és az egyetlen, aki megtanulta és beszélte az általa kormányzott ország, Egyiptom nyelvét) politikai stratéga volt, aki több mint két évtizeden át irányította Egyiptomot. Arab történetírók is nagy tudású, tudományos kérdésekben is jártas nőként emlékeztek meg róla.

Képes volt arra, hogy a helyi vallást politikai eszközként használva Ízisz istennő földi megtestesüléseként pozicionálja magát, ezzel betonozva be hatalmát és feltétel nélküli tiszteletét alattvalói szemében.

Caesart és Antoniust így feltehetőleg az uralkodónő briliáns intelligenciája és személyisége varázsolta el, semmint a „végzet asszonya” megjelenése, vagy gyönyörű arca.

Mozi vs. valóság

Bár a festmények és filmek az uralkodónőt előszeretettel ábrázolják az európai szépségideálok szerint, a régészeti leletek egészen mást mutatnak. A Kleopátra saját uralma alatt vert hellenisztikus stílusú pénzérmék – amelyeket ő maga hagyott jóvá – egy markáns arcélű nőt mutatnak: sasorr, hangsúlyos áll, szigorú tekintet és alacsony homlok jellemzi.

Ezek a vonások nem a mai értelemben vett klasszikus szépséget, hanem a Nagy Sándor hadvezérétől származó Ptolemaiosz-dinasztia családi örökségét és az uralkodói tekintélyt és hatalmat sugározták. Származását tekintve makedón görög volt, felmenői soha nem is keveredtek a helyi népességgel, így valószínűleg világosabb bőrrel rendelkezett, mint ahogy azt a későbbi ábrázolások sugallják.

A berlini Altes Múzeumban látható római kori fejszobra is sokkal inkább erre az európai származásra utal, a szobor inkább kelti egy átlagos görög háziasszony benyomását, semmint Egyiptom nagy hatalmú királynőjéét: haját például a kedvelt Kleopátra-frizura helyett a korabeli görög divat szerinti dinnye-frizurába fésülték. Emiatt azonan számos történész úgy véli, hogy a szobor nem az egyiptomi királynőt ábrázolja.

Azt mondják, a vatikáni Gregoriano Profano Múzeumban kiállított Kleopátra-mellszobor – amelyet 1784-ben találtak a Via Appián, és amely szintén dinnye-frizurát visel – hasonlít leginkább arra a képre, amely a királynő által veretett érméken látható. A ma ismert Kleopátra-ábrázolások így sokkal inkább annak a korszaknak a szépségideálját és stílusát tükrözik, amikor a művek készültek.

A történelmet a győztesek írják: a római propaganda és a „végzet asszonya” mítosz

A Kleopátráról élő képet alapjaiban határozta meg a római győztesek, különösen Octavianus (a későbbi Augustus) politikai kampánya. A római szerzőknek az volt az érdeke, hogy Kleopátrát gátlástalan csábítónak fessék le, aki falta a férfiakat, így könnyen vonta bűvkörébe Julius Caesart és Marcus Antoniust is.

Ezzel azt a látszatot keltették, mintha Antonius nem politikai okokból, hanem egy idegen nő varázsereje miatt fordult volna szembe Rómával. Valójában Kleopátra magánélete korántsem volt olyan kicsapongó, ahogy azt a pletykák állítják: a források alapján mindössze ez a két partnere volt, és mindkettőhöz komoly politikai és magánéleti szövetség fűzte.

Halál és örökség: legenda a kígyómarás mögött

Még a halála körüli legismertebb történet, az áspiskígyó marása is megkérdőjelezhető. Tyldesley rámutat, hogy logisztikailag szinte kivitelezhetetlen lett volna egyetlen kígyóval végezni az uralkodóval és két szolgálójával is rövid idő alatt. A kígyó valószínűleg csak szimbolikus elemként került a történetbe az egyiptomi uralkodói jelképek miatt.

Kleopátra valójában egy küzdő politikus volt, aki egyetlen döntő hibát vétett: a polgárháborúban a vesztes oldalra állt. Bukása után a rómaiak írták meg a történetét, létrehozva azt az enigmatikus karaktert, akit ma is ismerünk, de aki csak nyomokban hasonlít az egykori egyiptomi királynőre.

Nézd meg a videót is a témában:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: