Feltárták a világ legősibb barlangrajzát: a tudósok szerint ez mindent felülírhat

Egy indonéz barlangban fellelt, vörös kezet ábrázoló festményt tartják most a világ legkorábbi barlangrajzának.  A szakértők szerint a Szulavézi szigetén található barlangban felfedezett sablont az őseink nagyjából 67 800 évvel ezelőtt készíthették, ami 15 ezer évvel korábbi, mint egy másik felfedezés, ugyanebből a régióból.

A rajzon, bár emberi kéz volt hozzá a minta, az alkotó szándékosan leszűkítette az ujjak negatív körvonalait, ezzel egy karomszerű kéz benyomását keltve. A Griffith Egyetem kutatói szerint ez a felfedezés átírhatja az emberi kreativitás eredetét, valamint annak megértését a megértését is elősegítheti, pontosan hogyan és mikor telepedtek le először Ausztráliában, amely Szulavézitől délre fekszik.

– magyarázta el a kutatócsoport vezetője, Dr. Adhi Agus Oktaviana.

Az eddigi legősibb barlangrajzot sikerült feltárni

A sablont kifejezetten jó állapotban találták meg a délkelet-szulavézi Muna szigetén található mészkőbarlangokban. Fejlett uránsorozat-kormeghatározási technikákat alkalmazva a csapat mikroszkopikus ásványi lerakódásokat elemzett, hogy pontosan megértse, mikor keletkezhetett a sablon, az eredmények alapján pedig arra jutottak a szakértők, hogy a lelet legalább 67 800 éves, vagyis az eddigi felfedezések közül a legrégebbi, megbízhatóan datált barlangrajz. A sablon elemzése során az is kiderült, szándékosan változtatták meg úgy, hogy a kéz karom benyomását keltse, ennek szimbolikus jelentése azonban továbbra sem világos.

– mondta el Adam Brumm professzor, a tanulmány társszerzője.

A kézzel rajzolt sablon mellett a kutatók sokkal újkeletűbb – körülbelül 20 ezer éves –, festményeket is találtak, ami arra utal, hogy a Muna-barlangot kivételesen hosszú időn keresztül művészeti alkotások készítésére használhatták a kutatók szerint.

– tette hozzá Maxime Aubert professzor, a tanulmány egy másik társszerzője.

Az emberi kreativitás eredetének újraírásán túl a megállapítások fényt deríthetnek Sahul – a mai Ausztrália, Tasmania és Új-Guinea területét magában foglaló szuperkontinens –, településére is, amely Szulavézitől délre található. A tudósokat eddig megosztotta a kérdés az emberek érkezésének időzítését és útvonalát illetően. Egyesek szerint legalább 65 ezer évvel ezelőtt érkeztek, míg mások határozottan állítják, inkább 50 ezer évvel ezelőtt. Bizonyos tanulmányok egy északi útvonalat mutatnak ki e szárazföld Új-Guinea részére Szulavézin és a Maluku-szigeteken keresztül, míg mások egy délibb útvonalat javasolnak közvetlenül az ausztrál szárazföldre Timoron vagy a szomszédos szigeteken keresztül. Az új barlangrajz mindkét vitát segített eldönteni: vagyis, hogy az első ausztrálok legalább 65 ezer évvel ezelőtt érkezhettek az északi útvonalon keresztül – írja a Daily Mail.