Régészeti szenzáció, ami megváltoztatja a történelmet – Megtalálták az első választott magyar király sírját

Aba Sámuel neve talán keveseknek cseng ismerősen. Pedig a magyar történelem egyik különleges figurája volt: a XI. század elején, 1041 és 1044 között uralkodott, és nem a születése, hanem a főurak és főpapok támogatása révén, választás útján került a királyi székbe – elsőként a magyar uralkodók közül. Ez a választásos megoldás akkoriban teljesen újszerűnek számított, és Sámuel személyét mindjárt politikai és katonai próbatételek elé állította.

• Aba Sámuel az első magyar király, akit választás útján emeltek trónra.
• A régészek feltételezhetően az ő sírját találták meg Abasáron.
• A modern kutatások árnyaltabb képet adhatnak uralkodásáról, cáfolva a korábbi pejoratív forrásokat.

Aba Sámuel, az első választott király

Aba Sámuel – akinek királyi központjának maradványait már történelmi emlékhellyé nyilvánították – a híres Aba nemzetségből származott, amely a Mátra vidékén volt birtokos, és rokoni kapcsolatban állt az Árpád-házzal. Korábban István király udvarában szolgált, és a királyi tanács egyik megbízható tagja volt. Amikor Orseolo Péter uralkodása alatt nőtt a főurak elégedetlensége, a politikai tanács úgy döntött, hogy Sámuelt választja királlyá, így próbálva meg helyreállítani a belpolitikai egyensúlyt.

Uralkodása alatt Sámuel igyekezett konszolidálni az országot, békésebb kapcsolatokat ápolni a szomszédos államokkal, és rendezni a belső konfliktusokat. Ennek ellenére nem kerülhette el a fegyveres összecsapásokat: 1044-ben a Győr melletti Ménfőnél vívott csata végzetesnek bizonyult számára. Seregét legyőzték, és Sámuel hamarosan erőszakos halált halt.

A történeti források többsége Aba Sámuelt kritikusan ábrázolta, és későbbi krónikák gyakran pejoratív fényben tüntették fel. Ezek a beszámolók azonban részben a források szűkössége és torzításai miatt alakultak ki, nem feltétlenül a valós személyisége vagy uralkodása okán. A modern kutatások éppen ezért árnyaltabb képet igyekeznek adni: Sámuel politikai és katonai döntéseit a korabeli körülmények és a formálódó magyar államszervezet kontextusában vizsgálják. Így a király megítélése nem csupán negatív narratívákon alapul, hanem komplex történelmi összefüggéseket is tükröz.

Miért érdekes Sámuel király sírjának feltárása?

A mostani ásatás új lehetőséget kínál a történészeknek és régészekek, hogy árnyaltabban vizsgálják Aba Sámuel életét és uralmát. A csontmaradványok és a környező leletek segítségével modern genetikai és régészeti módszerekkel pontosítható, ki volt ő, illetve milyen körülmények között élt és halt meg.

Ugyanakkor az első választott király példáján keresztül a felfedezés segíthet megérteni a XI. századi magyar királyság politikai dinamikáját. Sámuel története ugyanis azt is megmutatja, hogy a trónért folytatott küzdelmek nem csupán harcok, hanem a hatalomhoz vezető szövetségek és kompromisszumok történetei is.

Ahogy a régészek tovább vizsgálják a sírt, a történetírás is újraírhatja Aba Sámuel portréját: az eddig pejoratív, gyakran elítélő beszámolók mellett valódi emberi arc és politikai teljesítmény rajzolódhat ki a XI. századi magyar történelemből. A feltárás nemcsak a múlt egy titkát tárja fel, hanem egy kevéssé ismert király alakját is életre kelti.

Nézd meg a kisfilmet Aba Sámuelről, az egyik legkevésbé ismert királyunkról:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: