Vigyázz! Erre a 10 dologra megy rá először a karácsonyi ideg!

Karácsonykor mindannyian szeretnénk a legszebb pompánkban tündökölni, ám az azt megelőző hajtás, idegeskedés, mérgelődés sajnos szó szerint kiül az arcunkra.

1. Szem alatti táskák: Az ünnepi és egyéb teendők listája megterhelheti az elménket, így hiába fekszünk le időben aludni, akkor is csak kattog az agyunk, és ez megakadályozhat minket abban, hogy eleget aludjunk. Az alváshiány, a stressz és a depresszió miatt a szem alatti részen összegyűlik a folyadék, és emiatt lesz puffadt, sötétek a szemkörnyékünk, mintha napok óta csak bőgnénk egyfolytában. Ha hason alszunk, akkor még duzzadtabb lesz ez a terület. Hogy mindezt elkerüljünk, tegyünk meg mindent a pihentető, nyugodt alvásért. Este lefekvés előtt sétáljunk a friss levegőn, igyunk nyugtató teát és alaposan sötétítsük be a szobát. Ha reggel mégis táskás a szemünk, akkor borogassuk hideg vízzel, majd masszírozzuk a szem alatti területet az orrnyeregtől a halánték felé haladva.
2. Száraz, hámló bőr: Ha stresszesek vagyunk, nagy valószínűséggel kevésbé figyelünk oda a folyadékpótlásra, nem iszunk elég vizet, viszont jó sok kávét és szénsavas üdítőt öntünk magunkba, annak reményében, hogy az majd felpörget minket, és végre utolérjük magunkat. A rossz hír az, hogy a koffein vízhajtó hatású, így igen hamar dehidratáltak leszünk, és ez a bőrünkön nagyon meglátszik. Száraz, ráncos, érdes és fakó lesz. Hogy ez ne történjen meg, mindenekelőtt igyunk sok vizet, óránként legalább egy pohárral, és együnk sok zöldséget, gyümölcsöt, amelyeknek magas a víz-, antioxidáns- és vitamintartalma. Ilyen például az uborka, paradicsom, cékla, szőlő, alma és a piros bogyós gyümölcsök.
3. Pattanások: A stressz hatására a bőrproblémák fellángolnak, attól függően, hogy mire vagyunk hajlamosak, milyen a bőrtípusunk. Ezért lesz egyre több és nagyobb pattanás rajtunk, vagy olyan bőrpanaszok is jelentkezhetnek, mint az ekcéma, gomba vagy akár pikkelysömör. Ennek oka, hogy a stressz kortizolt szabadít fel, ami kizökkentheti a szervezetünk hormonegyensúlyát. A sok idegeskedés a bélrendszeredben lévő jó és rossz baktériumok közötti egyensúlyt is megbonthatja. Ez pedig hamar meglátszik a bőrünkön, különböző elváltozások formájában. Rágódás helyett inkább relaxáljunk, vegyünk lassú, mély lélegzeteket és hallgassunk nyugtató zenét. Együnk kevesebb cukrot, viszont több fehérjét.
4. Szarkalábak: A feszült idegállapot miatt akaratlanul is összehúzzuk a szánkat vagy a szemöldökünket, hunyorítunk. Az állandó grimaszolás pedig egyre mélyebb és látványosabb szarkalábakat varázsol az arcunkra, így a kelleténél sokkal gyorsabban öregszünk. Tudatosan figyeljünk az arckifejezésünkre, simítsuk ki a vonásainkat. Ezzel egyébként az idegeink is nyugodtabbá válnak.
5. Őszülő, vékonyodó, ritkuló haj: A stressz hatására csökken a hajban lévő melanin termelődése, így egyre több ősz hajszál jelenik meg a fejünkön. Szedjünk B-vitamint és magnéziumot. A sok idegeskedés hatására a hajunk gyorsabban megy át a növekedésiből a kihullási fázisba, felgyorsítva ezzel a folyamat természetes ciklusát. Emiatt lesz gyenge, erőtlen és ritka a hajunk.

Rengeteg szervezkedés, tervezgetés, készülődés, rohangálás előzi meg az ünnepeket, hiszen arra vágyunk, hogy mindent beszerezzünk, elkészítsünk, és karácsonykor mindenki boldog és elégedett legyen. Mindeközben a bennünk kialakult feszültség komoly fejfájást okozhat nekünk, sőt hatással lehet az egész szervezetünkre.

1. Központi idegrendszer és endokrin rendszer: – A központi idegrendszer felelős a "harcolj vagy menekülj" reakcióért. Az agyunkban a hipotalamusz indítja el a labdát, és utasítja a mellékveséket, hogy szabadítsák fel a stresszhormonokat, az adrenalint és a kortizolt. Ezek a hormonok felpörgetik a szívverést, mivel a vészhelyzet miatt a legfontosabb szervekhez, például az izmokhoz, gyomorhoz, szívhez küldik a vért. Amikor az érzékelt félelem megszűnik, a hipotalamusznak azt kell mondania minden rendszernek, hogy térjen vissza a normális kerékvágásba. Ha a központi idegrendszer nem tér vissza a normális állapotba, vagy ha a stressz nem múlik el, a válaszreakció folytatódik. A krónikus stressz következtében kialakulhat túlevés vagy elégtelen étkezés, alkohol- vagy drogfogyasztás, valamint szociális elszigetelődés.
2. Légző- szív- és érrendszer: A stresszhormonok hatással vannak a légző- és a szív- és érrendszerre. A stresszreakció során gyorsabban lélegzünk, hogy az oxigénben gazdag vér gyorsan eljusson a legfontosabb szervekhez. Ez az állapot fokozza az olyan légzőszervi betegségek kialakulását vagy belobbanását, mint az asztma vagy tüdőtágulat. A szívünk is gyorsabban pumpál. A stresszhormonok hatására az erek összeszűkülnek, és több oxigént irányítanak a szívbe, ez azonban megemeli a vérnyomást is. Ennek eredményeképpen a gyakori vagy krónikus stressz túl sokáig, túl keményen dolgoztatja a szívet. Amikor a vérnyomás megemelkedik, a stroke vagy a szívroham kockázata is megnő.
3. Emésztőrendszer: Stressz hatására a máj extra vércukrot termel, hogy energiát adjon nekünk a küzdelemhez. Ha sokat idegeskedünk, akkor előfordulhat, hogy a szervezetünk nem tud lépést tartani ezzel a plusz glükózlökettel. A krónikus stressz így növelheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. A hormonok extra munkája, a gyors légzés és a megnövekedett szívverés az emésztőrendszert is felboríthatja. A gyomorsav emelkedésének köszönhetően nagyobb valószínűséggel jön létre gyomorégés vagy savas reflux, de hosszú távon akár fekélyt is okozhat. Az emésztésre is hatással van az idegállapotunk, ezért tapasztalhatunk hasmenést vagy székrekedést, hányingert, hányást vagy gyomorfájást.
4. Izomrendszer: Az izmaink megfeszülnek, hogy megvédjék magukat a sérülésektől, amikor stresszesek vagyunk. Amint megnyugszunk, az izmaink ellazulnak. Ha viszont folyamatosan kattogunk, az izmaink is folyamatosan megfeszülnek, ami fejfájást, hát- és vállfájást okoz. Ezek és a görcsök miatt persze egyre kevesebbet mozgunk, ehelyett fájdalomcsillapító pirulákkal terheljük a szervezetünket.
5. Szexualitás: A stressz kimeríti a testet és az elmét egyaránt, ami miatt elveszítjük a szexuális vágyat. Bár a rövid távú stressz hatására a férfiakban több férfihormon, vagyis tesztoszteron termelődik, ez a hatás nem elég tartós, viszont a testi, idegi fáradtság igen. Így este már csak mindkettőnknek csak arra van erőnk, hogy behuppanjunk az ágyba, és beforduljunk a fal felé. Ráadásul, ha a stressz hosszú ideig tart, a férfi tesztoszteronszintje tartósan csökkenni kezdhet. Ez zavarhatja a spermatermelést és merevedési zavarokat vagy szélsőséges esetben akár impotenciát is okozhat. A krónikus stressz növelheti a férfi nemi szervek, például a prosztata és a herék fertőzésveszélyét is. A nők esetében a stressz befolyásolhatja a menstruációs ciklust. Szabálytalan, nehezebb vagy fájdalmasabb menstruációhoz vezethet, felerősítheti a menopauza fizikai tüneteit is.