Színésznőként és anyaként sem könnyű estéről estére a maximumot kihoznia magából, de némi logisztikával sikerül helytállnia mindkét fronton. Ahhoz, hogy mindent bírjon energiával, gyökeresen változtatnia kellett az életvitelén.
A közelmúltban áttért az egészséges életmódra. Mi vezérelte a döntés meghozatalában?
Igazából nem vagyok fanatikus megszállott, csak próbálom egyensúlyban tartani a jó és rossz szokásaimat. Nyitott vagyok, és szerencsére olyan kolléganőkkel, barátnőkkel vagyok körülvéve, akik segítenek. Az öltözőben a bal oldalamon Szinetár Dóra, a jobb oldalamon Polyák Lilla ül. Az én receptem az ő személyükben rejlik. Sok dologgal megfertőztek, de ezt jó értelemben véve mondom.
Például?
Rendszerint egészségtelenül étkeztem, mert két próba között csak pár perc jutott az ebédre. Lilla aztán noszogatott, menjünk el az egyik bioétterembe, és beadtam a derekam. Négyfogásos menüt ettünk végig, és mégsem éreztük azt, hogy nem tudunk visszamenni a délutáni próbára és kávé nélkül elaludnánk. Ráadásul jóllaktunk és nem híztunk.
Fittek maradtunk, és ráébredtem, igenis, oda kell figyelni a tudatos étkezésre. Dóri például évek óta próbál rávezetni arra, hogy a konyhámban cseréljem ki az alapvető élelmiszereket egészséges társaikra. Megtettem. Persze néha lehet bűnözni, de emiatt nem érdemes lelkiismeret-furdalást éreznünk. Emberek vagyunk. Én a gondolkodásmódomat változtattam meg. Ráébredtem, nem az elfogyasztott étel mennyisége, hanem annak a minősége fontos. Ezen kívül odafigyelek a rendszeres testmozgásra is.
Milyen mozgásfajtára esett a választásra?
Edzőterembe járok és Szentgyörgyi Rómeó segítségével formálom a testem, de hosszú út vezetett idáig. Engem is elküldtek ilyen tornára, olyan ugrabugrálásra, ajánlottak mindenféle fogyókúrareceptet stb. Üzenem a hölgytársaimnak, hogy ha valahol nem érzik jól magukat, ne adják fel. Biztos találnak olyan helyet, mozgásformát, amire csak úgy, mint én, hajlandóak energiát, pénzt és időt áldozni. Engem ott biztatnak, támogatnak. Aztán amikor bejövök a színházba, és látom az elismerő pillantásokat vagy a kollégáim mondják is, hogy jobban látszanak a tónusaim, többet bírok a próbákon, jól nézek ki, akkor arra gondolok, megérte a súlyok alatt görnyedni.
Kritikus szemmel nézi önmagát?
Mikor hogy. Sokszor azt gondolom, na, most elégedett vagyok magammal, aztán jönnek a szüleim. Nagyon édesek és fölöttébb kritikusak. Előfordul, hogy egy-egy közösségi esemény után elém tesznek egy fényképet, és azt mondják, jó, jó, de tessék még egy kicsit Rómeóhoz járni! Anyukám mindig elmondja, Katus, anyukaként tökéletes vagy, szülői értekezletre nagyon jó, játszótérre baromi jó, színpadra viszont kevés. És igaza van. A színpad kegyetlen bírája az embernek, a televízió pedig mindinkább. A képernyő szélesít. A Sztárban sztárból ugyan elsőként estem ki, de ott is a legjobb formámat igyekeztem hozni.
A rengeteg munka és a család mellett honnan van energiája minderre?
Hiú Oroszlán vagyok, és bátran állítom, hogy a kollégák dicsérete nekem nagyon sokat számít. Ez engem motivál, de kit nem? Ha észreveszik a változást, és megjegyzik, klasszul nézek ki, erőt ad. A másik a gyerekeim elismerése. Értük érdemes küzdeni. Samu még csak nyolcéves. Gyakran elém áll, és megkérdezi: anya, két kapura foci? Lehet erre vagy a lányommal való tollaspartira nemet mondani? Lehet, csak nem akarok. Szeretnék még sokáig aktív anyuka lenni, nem a parton fekve, egy napszemüveg mögé rejtőzve figyelni, ahogy játszanak.
A srácok támogatják az új életvitelüket?
Igen. Samu évek óta nem eszik csokoládét, viszont ha kölesgolyót lát, azonnal érte nyúl. Janka csokievő, de rá meg azért vagyok nagyon büszke, mert vízivó lett. Egyáltalán nem fogyaszt cukros üdítőket. Nem erőszakosan, játékosan csempésztem a mindennapjaikba a változásokat. Samu papája mondta nekem, hogy hagyjam már a kölesgolyókat, ő hozott chipset. Felajánlottam, tegyünk egy próbát, és a gyerek nem a chipset választotta. Ennyi.
Szigorú anyuka?
Nem, igazából kenyérre lehet kenni. Az oroszlánkülső belül nagy bohócot takar. Szerencsére beszélgetős fajták vagyunk, ezért jó a kapcsolatunk egymással. A titok, hogy mindent megosztok velük. Ha bajom van, akkor is. Azt mondom nekik: hű, ezt most muszáj elmesélnek nektek. Képzeljétek el, a színházban ez meg az történt, most egy kicsit össze vagyok törve vagy éjszaka csak két órát tudtam aludni stb. Ne haragudjatok rám, de most nektek kell felvidítanotok engem. Nem csinálok úgy, mintha mindig minden rendben lenne, aztán két perc múlva valami apróságon kiborul a bili, és rajtuk csattan az ostor.
És működik ez a technika?
Partnerek ebben. Janka tizenhét éves, a legnagyobb kamaszkor zajlik éppen, és mégis meg tudjuk beszélni a dolgainkat. Ő kisanyuka státuszban van. Gyakran vigyáz Samura is, és azt kell mondanom, sokkal szigorúbb, mint én. Maximálisan bízom benne.
Színésznőként rendszertelen az időbeosztása. Hogyan tudja a távollétét feledtetni a gyerekekkel lelki sérülés nélkül?
A nagyszülők segítsége nélkül gyakorlatilag semmire nem mennék. A napi logisztika hihetetlenül fontos. Aztán van egy segítőnk, Ági néni személyében. Samu apukájával is naponta beszélünk telefonon, ki, mikor ér oda, ahová kell. A gyerekek az elsők. Az ő érdekeik nem sérülhetnek a munka miatt. Anyukámékkal együtt lakunk, így nagy szerencsém van, bármikor leszaladhatnak a lépcsőn uzsonnáért, esti kakaóért. Anyukámnak van egy kis csengettyűje. Beáll a lépcső aljára, és csenget. Úgy hívjuk őt, hogy a Lépcsőtündér és megjegyzem, Kati mama kakaójának nincs párja. Ha beszorulok egy szituációba, akkor csak szólok nekik, hogy segítsenek.
Elégedett az életével?
Nagyon. A pályafutásommal nem is lehetnék elégedettebb. Hatalmas szerepeket játszhattam el. Most épp Az én és a kisöcsém a nagy kedvencem. A színházam elkényeztet, megbecsülnek, és szeretetteljes környezetben dolgozhatok. A gyerekeimért pedig nem tudok elég hálás lenni a sorsnak.
Hisz a sorsszerűségben?
Abszolút! Szerintem nincsenek véletlenek. Az sem volt véletlen, hogy húsz évvel ezelőtt Szabó P. Szilveszterrel besétáltunk az Operettszínházba. Azóta annyi minden történt velünk, felsorolni is nehéz lenne. Magánemberként is ezt vallom. Két gyermekem van, két apától, de nekik ettől a két férfitól kellett megszületniük és azt is hiszem, hogy a sors tartogat még nekem egy férfit, aki valahol még vár rám, és akivel mély, tartós szerelemben élhetek majd együtt.
Ha több kell az átlagosnál! Keresse a Borsot a Magazinokkal!