Ha hajvesztésről van szó, általában a férfiak jutnak az eszünkbe, ám a szálak látványos kihullása a nőket is érintheti. Utánajártunk az androgén alopeciával kapcsolatos legfontosabb tudnivalóknak.

A hajritkulás a nőknél nemcsak egy kisebb-nagyobb mértékben látható tünet, de komoly lelki terhet jelentő esemény is, aminek a hátterében több ok állhat a stressztől kezdve a tápanyaghiányon át egészen a hormonális változásokig. Utóbbihoz kapcsolható az egyértelműen felismerhető androgén alopecia.

Girl,With,Hair,Loss,Problem,On,Grey,Background,,Closeup
Illusztráció: New Africa

Mik azok az androgének?

Olyan hormonok, melyek fontos szerepet játszanak a normál hormonális működésben, az elsődleges és másodlagos nemi jellegek kialakulásában, valamint több testi folyamat szabályozásában. Hatásuk egyebek mellett a tüszők tevékenységére is kiterjed: bizonyos területeken serkenthetik a szőrnövekedést, emellett hozzájárulhatnak a hajritkuláshoz is. A legismertebb androgén a tesztoszteron és annak származéka, a dihidrotesztoszteron (DHT), melyek mindkét nemnél jelen vannak, ám a férfiaknál jóval nagyobb volumenben termelődnek. Kis mennyiségben a női szervezetben is megtalálhatók, a petefészek és a mellékvese állítja elő őket. Problémát általában nem önmagában a jelenlétük okoz, hanem az, ha túl magas a szintjük, továbbá a szervezet érzékeny rájuk.

Mi történik a testünkben?

A hajhagymák alapvetően szenzitívek az androgének hatására, férfias kopaszodás esetén emiatt kezdenek miniatürizálódni, vagyis zsugorodni a tüszők. Ez lerövidíti az anagén fázist, így a hajszálak egyre vékonyabbá, gyengébbé és piheszerűvé válnak, a hajhagymák mérete csökken, működésük fokozatosan romlik. A férfi kopaszodástól eltérő módon a hajvesztés a nőknél elsősorban a választék kiszélesedésében és a fejbőr nagy fokú láthatóságában mutatkozik meg. A teljesen tarrá váló fejbőr nem jellemző, a hajtömeg diffúz ritkulása viszont igen.

Melyek lehetnek a kiváltó okok?

A nőknél az androgén hormonok szintje több dolog okán emelkedhet meg. Így a kopaszodás összefügghet az inzulinrezisztenciával, a policisztás ovárium szindrómával, azaz a PCOS-sel, a mellékvese vagy a petefészek hormonális eltéréseivel, de genetikai hajlammal, és egyes gyógyszerek, például az anabolikus szteroidok alkalmazásával is. Megesik, hogy a laborvizsgálat normál értékeket mutat, mégis jelentkezik az androgén alopecia. Ilyenkor arra lehet gyanakodni, hogy a hajtüszők fokozottan érzékenyek a DHT-ra. Nagyon gyakran a menopauzával összefüggésben is kialakulhat, mivel ezekben az években csökken ösztrogén szintje, illetve annak védőhatása. Mindezek következményeképpen az androgén jelenléte és befolyása erősebbé válhat a szervezetben. Fiatal, változókoron még át nem esett nőknél hormonális eltérések okozhatnak ilyen típusú hajhullást. 

Hogyan diagnosztizálható az állapot?

Az androgén alopecia tipikus tünetei alapján a bőrgyógyász sok esetben könnyen felismerheti az állapotot a fejbőr vizsgálata során. Előfordulhat azonban, hogy a jelek nem egyértelműek, ekkor szükség van a hasonló panaszokat okozó betegségek kizárására, ezért a szakorvos további vizsgálatokat rendelhet el. Indokolt lehet egy laborelemzés is, amely során többek között az androgén hormonok, a ferritin, a prolaktin, a TSH és esetenként a D-vitamin szintjét is megnézhetik.

Milyen módon kezelhető a probléma?

A legfontosabb, hogy felmérjük, mennyire előrehaladott és milyen mértékű a hajhullás, illetve a kopaszodás. Hosszú távú célzott kezeléssel lassítható a folyamat, és mérsékelhető a további hajvesztés, korai stádiumban pedig a hajszálak vastagsága és a haj sűrűsége is részben javulhat.

Az időben diagnosztizált problémán a PRP-terápia szintén segíthet. Ennek során a fejbőrbe a páciens saját véréből előállított, vérlemezkékben gazdag plazmát fecskendeznek. A módszer hatásossága a hajtüszők működésének stimulálásában és a fejbőr állapotának javításában rejlik, bár a kúra eredményessége egyénenként eltérő lehet. Előrehaladott esetekben, amikor már jelentős hajvesztés alakult ki, hajbeültetés is szóba jöhet.

Nem mindig ez áll a háttérben

A legtöbbek számára ijesztő dolog a tincsek megritkulása, mégsem kell azonnal kopaszodástól félni, hiszen nem minden hajvesztés egyenlő az androgén alopeciával. A hullás háttérében ugyanis tartós stressz, gyors fogyás, táplálkozási vagy felszívódási zavarok következtében kialakuló tápanyaghiány, gyógyszerszedés, pajzsmirigy- és autoimmun betegségek, vashiány, valamint a szülést követő hormonális változások is állhatnak.

 

A frizura élete

A haj növekedése folyamatos ciklusokban történik, és ahogyan a testünkön a szőrzet, úgy a hajszálak is különböző fázisokban tarthatnak egyidőben. A folyamat négy fő szakaszból áll, és számos tényező befolyásolhatja a genetikától a táplálkozásig.

1. Anagén: az aktív növekedési szakasz, amikor a hajtüszők intenzíven működnek és folyamatosan termelik a hajszálakat. A leghosszabb és legfontosabb fázis akár 2-7 évig is tarthat. Ez az, ami valójában meghatározza, milyen hosszúra képes megnőni a hajunk.

2. Katagén: az anagén utáni rövid átmeneti periódus, amiben a növekedés lelassul, a tüsző pedig fokozatosan zsugorodni kezd. Általában 2-3 hetes időintervallum.

3. Telogén: a nyugalmi időszak, ami alatt a szál már nem nő, de még a fejbőrben marad, felkészül a kihullásra. Körülbelül 2-4 hónapig tart.

4. Exogén: a kihullási etap, amely során a régi hajszál leválik és kihullik, miközben ugyanabból a tüszőből új kezd növekedni.

Forrás: Fanny magazin

 

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.