Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a BorsA hajritkulás a nőknél nemcsak egy kisebb-nagyobb mértékben látható tünet, de komoly lelki terhet jelentő esemény is, aminek a hátterében több ok állhat a stressztől kezdve a tápanyaghiányon át egészen a hormonális változásokig. Utóbbihoz kapcsolható az egyértelműen felismerhető androgén alopecia.

Olyan hormonok, melyek fontos szerepet játszanak a normál hormonális működésben, az elsődleges és másodlagos nemi jellegek kialakulásában, valamint több testi folyamat szabályozásában. Hatásuk egyebek mellett a tüszők tevékenységére is kiterjed: bizonyos területeken serkenthetik a szőrnövekedést, emellett hozzájárulhatnak a hajritkuláshoz is. A legismertebb androgén a tesztoszteron és annak származéka, a dihidrotesztoszteron (DHT), melyek mindkét nemnél jelen vannak, ám a férfiaknál jóval nagyobb volumenben termelődnek. Kis mennyiségben a női szervezetben is megtalálhatók, a petefészek és a mellékvese állítja elő őket. Problémát általában nem önmagában a jelenlétük okoz, hanem az, ha túl magas a szintjük, továbbá a szervezet érzékeny rájuk.
A hajhagymák alapvetően szenzitívek az androgének hatására, férfias kopaszodás esetén emiatt kezdenek miniatürizálódni, vagyis zsugorodni a tüszők. Ez lerövidíti az anagén fázist, így a hajszálak egyre vékonyabbá, gyengébbé és piheszerűvé válnak, a hajhagymák mérete csökken, működésük fokozatosan romlik. A férfi kopaszodástól eltérő módon a hajvesztés a nőknél elsősorban a választék kiszélesedésében és a fejbőr nagy fokú láthatóságában mutatkozik meg. A teljesen tarrá váló fejbőr nem jellemző, a hajtömeg diffúz ritkulása viszont igen.
A nőknél az androgén hormonok szintje több dolog okán emelkedhet meg. Így a kopaszodás összefügghet az inzulinrezisztenciával, a policisztás ovárium szindrómával, azaz a PCOS-sel, a mellékvese vagy a petefészek hormonális eltéréseivel, de genetikai hajlammal, és egyes gyógyszerek, például az anabolikus szteroidok alkalmazásával is. Megesik, hogy a laborvizsgálat normál értékeket mutat, mégis jelentkezik az androgén alopecia. Ilyenkor arra lehet gyanakodni, hogy a hajtüszők fokozottan érzékenyek a DHT-ra. Nagyon gyakran a menopauzával összefüggésben is kialakulhat, mivel ezekben az években csökken ösztrogén szintje, illetve annak védőhatása. Mindezek következményeképpen az androgén jelenléte és befolyása erősebbé válhat a szervezetben. Fiatal, változókoron még át nem esett nőknél hormonális eltérések okozhatnak ilyen típusú hajhullást.
Az androgén alopecia tipikus tünetei alapján a bőrgyógyász sok esetben könnyen felismerheti az állapotot a fejbőr vizsgálata során. Előfordulhat azonban, hogy a jelek nem egyértelműek, ekkor szükség van a hasonló panaszokat okozó betegségek kizárására, ezért a szakorvos további vizsgálatokat rendelhet el. Indokolt lehet egy laborelemzés is, amely során többek között az androgén hormonok, a ferritin, a prolaktin, a TSH és esetenként a D-vitamin szintjét is megnézhetik.
A legfontosabb, hogy felmérjük, mennyire előrehaladott és milyen mértékű a hajhullás, illetve a kopaszodás. Hosszú távú célzott kezeléssel lassítható a folyamat, és mérsékelhető a további hajvesztés, korai stádiumban pedig a hajszálak vastagsága és a haj sűrűsége is részben javulhat.
Az időben diagnosztizált problémán a PRP-terápia szintén segíthet. Ennek során a fejbőrbe a páciens saját véréből előállított, vérlemezkékben gazdag plazmát fecskendeznek. A módszer hatásossága a hajtüszők működésének stimulálásában és a fejbőr állapotának javításában rejlik, bár a kúra eredményessége egyénenként eltérő lehet. Előrehaladott esetekben, amikor már jelentős hajvesztés alakult ki, hajbeültetés is szóba jöhet.
Nem mindig ez áll a háttérben
A legtöbbek számára ijesztő dolog a tincsek megritkulása, mégsem kell azonnal kopaszodástól félni, hiszen nem minden hajvesztés egyenlő az androgén alopeciával. A hullás háttérében ugyanis tartós stressz, gyors fogyás, táplálkozási vagy felszívódási zavarok következtében kialakuló tápanyaghiány, gyógyszerszedés, pajzsmirigy- és autoimmun betegségek, vashiány, valamint a szülést követő hormonális változások is állhatnak.
A haj növekedése folyamatos ciklusokban történik, és ahogyan a testünkön a szőrzet, úgy a hajszálak is különböző fázisokban tarthatnak egyidőben. A folyamat négy fő szakaszból áll, és számos tényező befolyásolhatja a genetikától a táplálkozásig.
1. Anagén: az aktív növekedési szakasz, amikor a hajtüszők intenzíven működnek és folyamatosan termelik a hajszálakat. A leghosszabb és legfontosabb fázis akár 2-7 évig is tarthat. Ez az, ami valójában meghatározza, milyen hosszúra képes megnőni a hajunk.
2. Katagén: az anagén utáni rövid átmeneti periódus, amiben a növekedés lelassul, a tüsző pedig fokozatosan zsugorodni kezd. Általában 2-3 hetes időintervallum.
3. Telogén: a nyugalmi időszak, ami alatt a szál már nem nő, de még a fejbőrben marad, felkészül a kihullásra. Körülbelül 2-4 hónapig tart.
4. Exogén: a kihullási etap, amely során a régi hajszál leválik és kihullik, miközben ugyanabból a tüszőből új kezd növekedni.
Forrás: Fanny magazin
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.