Tudtad? Még második rész is készült az Egri csillagokhoz, de nem úgy, ahogy gondolnád 

Az 1968-ban bemutatott Egri csillagok nemcsak a magyar filmtörténet egyik legnagyobb klasszikusa, hanem generációk közös élménye is lett az elmúlt évtizedek során. Várkonyi Zoltán monumentális alkotása Gárdonyi Géza azonos című regénye alapján készült, és a mai napig minden idők egyik legnézettebb magyar filmjének számít. A hősies történet, az emlékezetes karakterek, a legendás színészek és a grandiózus csatajelenetek miatt még ma is rengetegen rajonganak érte. Őket szeretnénk megörvendeztetni mai cikkünkkel, melyben néhány érdekességet gyűjtöttünk össze a filmről!

Képregényként is meghódította az olvasókat

Mielőtt a filmre térnénk, ejtenénk pár szót az alapműről, az azonos címre keresztelt Egri csillagokról, ami nemcsak regényként aratott hatalmas sikert! 1974-ben még képregény változat is készült belőle, amely először folytatásokban jelent meg a Heves Megyei Hírlap hasábjain. Az adaptációt Zórád Ernő grafikusművész alkotta meg Márkusz László egri újságíró közreműködésével. Ki tudja, valamelyik budapesti Comic Conon is belefuthat egyszer egy példányba egy szerencsés rajongó. 

A törökök is imádják 

Bár a regényben a törökök nem éppen kedvező színben vannak feltüntetve, Törökországban mégis az egyik legnépszerűbb magyar műnek számít. Az Egri csillagok iránt ott is komoly rajongás alakult ki, és a magyar regények közül talán csak A Pál utcai fiúk örvend nagyobb ismertségnek és szeretetnek nála.

Az Egri csillagok igazi csillaghullás volt 

Az 1968-as film joggal tekinthető a magyar filmgyártás egyik legnagyobb szuperprodukciójának. Ahogyan a modern hollywoodi blockbusterek, mint például egy új Bosszúállók-film, tömegeket képes megmozgatni világszerte, úgy számított ez a mozi is valódi kulturális eseménynek idehaza. Máig ez minden idők egyik legnézettebb magyar filmje, amelyre közel 5 millió (!) mozijegyet váltottak. A grandiózus alkotás ráadásul elképesztő szereplőgárdát vonultatott fel: Sinkovits Imre alakította Dobó Istvánt, Jumurdzsák figurája pedig örökre összeforrt Bárdy György nevével. A mellékszerepekben is a magyar színjátszás színe-java tűnt fel, többek között Gobbi Hilda, Ruttkai Éva, Bessenyei Ferenc, Zenthe Ferenc vagy éppen a más klasszikusokban is jeleskedő Latinovits Zoltán.

A várat fából?

Nemcsak a sztárok voltak óriásiak a filmben, hanem a háttérmunkálatok is! A forgatáshoz még az egri vár hatalmas másolatát felépítették Pilisborosjenő közelében, igaz, a díszlet főként fából készült. A munkálatok során egyszer váratlanul tűz ütött ki, a színészek pedig rémülten próbáltak menekülni. Várkonyi Zoltán azonban gyorsan felismerte a helyzet filmes erejét: visszarendelte a stábot és a szereplőket a lángoló díszletek közé, majd azonnal forgatni kezdett. Így a jelenetekben látható félelem és káosz teljesen valódi volt. A munkát csak akkor állították le, amikor a helyszín már tényleg életveszélyessé vált.

A „karórás török” valójában csak legenda

Évtizedek óta keringenek különféle történetek az Egri csillagok állítólagos bakijairól, ezek közül pedig messze a legismertebb a híres „karórás török” esete. A legenda szerint az egyik tömegjelenetben egy török harcos modern karórát visel, csakhogy ezt a jelenetet soha senki nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani. Már a videómagnók, de még a modern kiadások korszakában sem akadt olyan néző, aki egyetlen kikockázott jelenetben is meg tudta volna mutatni a hírhedt karórát.

Hogy ki csinálta az Egri csillagok 2-t?

Pierrot, azaz Marosi Z. Tamás nevét szinte mindenki ismeri a hazai zeneszakmában, de az talán kevesebben tudják róla, hogy játékfejlesztéssel is foglalkozott. Legismertebb munkája a 2006-ban megjelent Jumurdzsák gyűrűje volt, amelyet sokan afféle nem hivatalos Egri csillagok 2-ként emlegetnek. Az interaktív kalandjátékban ismét Bárdy György alakította a legendás félszemű törököt, Jumurdzsákot. A történet főhőse ezúttal egy Jonathan Hunt nevű New York-i újságíró, aki Eger virtuális másában nyomoz egy titokzatos professzor örökösei után, miközben egyre mélyebbre kerül egy különös rejtélyben, amelyben még az időutazás és maga Gárdonyi Géza neve is szerepet kap.