70 éve ismerte és szerette meg a világ Törőcsik Marit: ezeket biztosan nem tudtad a Körhintáról

Nem véletlen, hogy a Körhinta 70 évvel a bemutatója után is újra és újra előkerül a tévécsatornák kínálatában, és sokak szerint még mindig kötelező „nézeménynek” számít. Fábri Zoltán a határokat és szabályokat nem ismerő szerelemről szóló drámai tanmeséje több okból is emlékezetes tudott maradni: a díjak, elismerések és a személyes tragédiák mellett egyértelműen Törőcsik Mari játéka volt ennek a fő eredményezője. A legendás színésznő ekkor még ugyan csak a szárnyait bontogatta, de már itt is kiválóan látszott, miért tudott ő később a legnagyobb magyar színésznők egyikévé válni. A Körhinta kerek évfordulója apropóján most össze is gyűjtöttünk néhány érdekességet és kulisszatitkot a Törőcsik Mari-filmek talán legkultikusabb darabjáról.

Túl romantikus a Körhinta?

A Körhinta alapját Sarkadi Imre Leányvásár című novellája adta. Az író eleinte kifejezetten tartott attól, hogy Fábri Zoltán túlságosan romantikus irányba viszi a történetet, hiszen ő inkább a szárazabb, tárgyilagos realizmusban hitt. Különösen szkeptikus volt a báljelenet kiemelésével kapcsolatban, ami nála csak néhány sor erejéig szerepelt, ám a kész film viszont végül minden kétségét elsöpörte.

Népligettől a Kilenclyukú hídig

A látványvilág kialakításában is aktívan részt vett a legendás Fábri Zoltán. A díszleteket is például maga tervezte, az ikonikus körhintát pedig a budapesti Népliget területén építtette fel, a vásári bódékkal együtt. Emellett valódi helyszíneken is forgattak, például a lakodalmi jelenetet a hortobágyi Kilenclyukú hídnál vették fel.

Soós Imre tragédiája

A filmet némileg beárnyékolja a férfi főszereplőt alakító Soós Imre tragikus sorsa, akinek a Körhinta volt az utolsó előtti filmje. Fábri visszaemlékezései szerint a színész már a forgatás idején is drogfüggőséggel küzdött, nem sokkal később pedig, 1957. június 20-án, mindössze 27 évesen, feleségével együtt öngyilkos lett budapesti lakásában.

A tűzoltók jönnek, ha baj van

Az egyik emlékezetes jelenetben Mari és Máté egy sáros dűlőúton vallanak szerelmet egymásnak, majd a fiú szekere elakad a sárban. Csakhogy, az időjárás nem volt partner, ugyanis nem akart eleredni az eső, így végül a helyi tűzoltók egy teljes napon át locsolták az utat, hogy megteremtsék a kívánt hatást.

Cannes-i félgyőzelem

A film nemzetközi szinten is komoly visszhangot kapott: meghívták a Cannes-i Filmfesztiválra, ahol a magyar premier sikere után a külföldi kritikusokat is lenyűgözte. Olyan lapok méltatták, mint a Le Parisien, a Le Monde, a Variety vagy a The Times. A film legnagyobb rajongója pedig az akkor még csak 24 éves François Truffaut volt. A Kifulladásig és a Négyszáz csapás későbbi rendezője olyannyira lelkesedett a filmért, hogy saját „nagydíjasának” nevezte azt. Ám, a Körhinta végül üres kézzel távozott, feltehetően a hidegháborús légkör miatt.

Mindenki a körhintán

A legendás körhintajelenet technikailag is különleges volt, hiszen az operatőr, Hegyi Barnabás maga is felült a körhintára a színészekkel, és egy speciális, mozgékony kamerával rögzítette a képeket, ami akkoriban kifejezetten innovatív megoldásnak számított.

Törőcsik Mari, a sztárjelölt

A női főszereplő kiválasztása komoly fejtörést okozott. Sarkadi Imre úgy gondolta, hogy nem is létezik megfelelő színésznő Pataki Mari szerepére. Fábri azonban végül mégis rátalált a fiatal Törőcsik Marira, aki akkor még csak elsőéves főiskolás volt. A színésznő, aki lassan már öt éve nincs köztünk, tapasztalat híján, de hatalmas elszántsággal vetette bele magát a munkába, és végül pontosan azt az alakítást hozta, amit a rendező elképzelt. Apró extra érdekesség, hogy Törőcsik első és utolsó filmszerepében is egy Mari nevű nőt alakított a Körhinta, valamint az Aurora Borealis – Északi fény című alkotásokban.