Fábri Zoltán öröksége: 1917-ben ezen a napon született a legendás magyar rendező

Fábri Zoltán, az ‘50-es, ‘60-as, ‘70-es évek magyar filmtörténetének egyik legfontosabb rendezője ma ünnepelné a születésnapját. A rendező 1994-ben hagyott itt minket, de alkotásainak köszönhetően örökre beírta magát a filmtörténeti kánonba. Olyan filmekkel ajándékozott meg minket, mint a Törőcsik Mari és Soós Imre főszereplésével készült Körhinta, a Hannibál tanár úr, vagy az Örkény István drámája alapján készült Isten hozta, őrnagy úr.

Fábri Zoltán pályája 

Fábri Zoltán bemutatkozó rendezése, a Vihar, még az ‘50-es évek szocialista termelési filmjei közé tartozott. Fábri életműve ettől válik különösen izgalmassá, pályája kezdete ugyanis pont egybeesett a magyar filmtörténet egyik nagyobb paradigmaváltásával. A termelési filmek lassú lecsengése után, az ‘50-es évek közepén a Körhinta és a Hannibál tanár úr már magukon hordozzák azokat a rendezői jegyeket, amiktől Fábri kiemelkedik a fősodorból, ezzel párhuzamosan a magyar filmkészítés is kezd magára találni és önálló hangot harcol ki magának a központosított filmgyártás sötét évtizedei után. 

Körhinta (1956) 

A Körhinta azért még erősen magán hordozza a termelési filmekre jellemző sajátosságokat. Mari, akit a színészlegenda Törőcsik Mari alakít, szembekerül a családjával, és még a kitagadást is vállalja szíve választottja, Bíró Máté miatt, akit a korszak egyik legtöbbet foglalkoztatott színésze, Soós Imre alakít. A téeszesítés hajnalán játszódik a történet, a fő konfliktus is ebből adódik, Mari családja ugyanis kiszáll a szövetkezetből, apja pedig egy független gazdához akarja férjhez adni a lányt, hogy egyesíthessék a gazdaságot. Ezzel szemben Máté családja továbbra is a szövetkezet tagja, így Mari apja nem nézi jó szemmel, hogy a lány Mátét választja. Így a két fiatal bimbódzó kapcsolatába akarva-akaratlanul is begyűrűznek a társadalmi kérdések, melyek feloldhatatlan ellentétet szülnek a két család között. A csúcspont, amikor a faluban tartott lakodalomban Máté szünet nélkül táncol Marival az egész közösség szeme láttára. Egyrészt, a korban és főként a paraszti világban ez mérhetetlen arcátlanság, különösen a család és a közösség idősebb tagjainak szemében. Másrészt, a táncjelenet nemcsak a Körhinta, de a magyar filmtörténet szempontjából vizsgálva is Fábri egyik legzseniálisabban fényképezett jelenete. A filmet 1956-ban a Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmára jelölték. 

Isten hozta, őrnagy úr! (1969) 

Az Isten hozta, őrnagy úr! Örkény István Tóték című drámája alapján készült, és Fábri Zoltán talán legismertebb alkotása a Körhinta mellett. A főbb szerepekben igazi magyar színészóriásokat láthatunk. Az Őrnagyot Latinovits Zoltán alakítja zseniálisan, de Tót szerepében Sinkovits Imre, és a Tótnét alakító Fónay Márta játéka sem hagy kívánnivalót maga után. A filmet a festői Szarvaskőn forgatták, ami valóságos zarándokhellyé vált a filmrajongók számára.