"Aki egy életet is megment, a világot menti meg" – Schindler listája és aki ihlette: ezeket tudnod kell a legendás filmről

1908-ban ezen a napon született az az Oskar Schindler német gyáriparos, akinek köszönhetően közel 1200 zsidó menekült meg a Holokauszt borzalmaitól. Áldozatos munkája alapján Thomas Keneally két könyvet is írt Schindler bárkája majd Schindler listája címen, Steven Spielberg pedig 1993-ban rendezett filmet a történetéről.  

Schindler listája 1200 életet mentett meg  

Oskar Schindler erősen ellentmondásos karaktere volt a második világháború eseményeinek. Még a háború előtt belépett a Szudétanémet Pártba és az Abwehr kémje lett. Feladata volt a Csehország ellen tervezett német támadások előkészítése, további kémek toborzása. A cseh rendőrség letartóztatta, szabadulása után már saját Abwehr egységének vezetőhelyettese lett. Később Lengyelországban is hasonló feladatokat látott el, majd csatlakozott a Német Nemzetszocialista Munkáspárthoz. Ebben az időszakban tett szert később kulcsfontosságúvá váló magasrangú SS tisztekkel való kapcsolataira. A háborús helyzetet kihasználva alapította meg első gyárát Krakkóban, ami későbbi menekítő tevékenységének alfája és ómegája lett. A gyárban a gettó lakóit dolgoztatta, kezdetben persze nem szívjóságból, hanem pusztán az olcsó munkaerő miatt.  

Korábbi kapcsolati tőkéjét kihasználva különleges szabályok uralkodtak a gyár területén. Mindenekelőtt dolgozói egy külön altáborban laktak. A gyár területére Schindler engedélye nélkül nem léphetett be egyetlen nemzetszocialista fegyveres sem. Emellett titkos kórházat üzemeltetett a gyáron belül és kétszer annyi élelmet biztosított a dolgozóknak, mint amit a gettóban kaphattak volna. A dolgozók közül senkit nem vertek meg, kínoztak, vagy küldtek Auschwitzba. Az eredetileg porcelánnal foglalkozó üzemet 1943-ban lőszergyárrá alakíttatta a német vezetés, de két év alatt egyetlen lőszert sem gyártottak. A szovjet csapatok előretörésekor a gyárnak költöznie kellett, Oskar Schindler pedig minden kapcsolatát és szívességét bevetve elintézte, hogy az új üzem a Szudéta-vidékre kerüljön. Ekkor készült el az ominózus Schindler-lista, mely a gyár dolgozóinak névsorát tartalmazta, akiket Schindler magával akart vinni a költözés során. Összesen 1098 név szerepelt a listán, melyen más trükköket is alkalmaztak. Az idősek 20 évvel fiatalabbként, a gyerekek felnőttként, a tanárok és orvosok szakmunkásként szerepeltek a listán. Schindler üzeme 1945-ig működött, a gyárosnak ezután menekülnie kellett. A túlélőktől később egy gyűrűt kapott emlékül, melyen az alábbi felirat olvasható németül:

Schindler listája Steven Spielberget is megihlette

Steven Spielberg 1993-ban rendezte a Schindler listája című filmet, melynek nemcsak témája, hanem forgatási körülményei és utóélete is rendkívüli. Spielberg eredetileg Roman Polanskinak szánta a rendezői széket. Polanski visszautasította a lehetőséget a személyes érintettsége miatt, 8 éves koráig maga is a krakkói gettóban élt, amíg az Amon Göth vezette felszámolási művelet közben szerencsésen meg nem szökött. Spielbergnek fogalma sem volt erről, így mélységes sajnálatát fejezte ki, hogy felszakította kollégája sebeit. Polanski később mégis fontosnak tartotta, hogy foglalkozzon a témával, így készült el Adrien Brody főszereplésével A zongorista, mely számos önéletrajzi elemet is tartalmaz. Spielberg így is 10 évet várt, mielőtt valóban belefogott volna a rendezésbe, mert 37 évesen még nem érezte késznek magát arra, hogy megbolygassa a Holokauszt témáját. A film minden bevételét a Shoah alapítványnak ajánlotta fel, mert “véres pénznek” titulálta és nem bírta zsebre rakni. Emellett a mai napig nem hajlandó dedikálni semmit, ami a filmhez kötődik. 

Liam Neeson alakította Oskar Schindler karakterét. A színész hónapokkal azelőtt részt vett egy meghallgatáson, mielőtt megkapta volna a szerepet, de akkoriban annyira nem bízott benne, hogy őt választja a rendező, hogy elvállalt egy színházi munkát. Spielberg, a felesége és az édesanyja látták az előadást és bekopogtak a színész öltözőjébe, aki látva, hogy Spielberg édesanyját mennyire meghatotta a darab, megölelte őt. Távozóban Spielberg felesége, Kate Capshaw odasúgta a férjének: "Ez olyasmi volt, amit Oskar Schindler tett volna." A rendező nem gondolkodott tovább, felhívta Neesont és nekiadta a szerepet.

Amon Göth, akit Ralph Fiennes alakított, az egyik legkegyetlenebb karakterként vonult be a filmtörténetbe, ehhez nagyban hozzájárult Fiennes alakítása is. Állítólag amikor az egyik túlélőt, Ludmilla Page-et bemutatták a színésznek a forgatáson, a nő fékezhetetlenül remegni kezdett, mert Fiennes annyira emlékeztette az igazi Amon Göth-re.  

Itzhak Stern karaktere, akit Ben Kingsley alakított, jóval jelentősebb szerepet kapott, mint ami a túlélők beszámolói alapján valójában történt. A film szerint ő gépelte le az ominózus listát, de ez valójában nem így volt. A listát Mimi Reinhardt titkárnő gépelte le, aki nem szerepel a filmben, az összeállításért azonban Marcel Goldberg felelt, aki nem járt el tisztességesen a feladatát tekintve. A túlélők megvesztegették, hogy felkerülhessenek a listára, esetleg mások nevét kihúzatták vele, hogy a sajátjuk kerüljön a helyére. Itzak Stern ugyan létezett, de filmbéli karaktere több titkárból lett összegyúrva, akik valóban Schindler alatt dolgoztak.  

A film összesen 7 Oscar-díjat nyert, köztük a legjobb film, Steven Spielberg mint legjobb rendező, John Williams mint legjobb zeneszerző, Janusz Kaminski mint legjobb operatőr, Michael Kahn mint legjobb vágó, valamint Allan Starski és Ewa Braun a legjobb díszletért vihettek haza aranyszobrot. A film jelenleg is az IMDB 250 legjobb filmjének listáján a 7. helyet foglalja el.