2018 óta április 30-a a magyar film napja. A dátum a 125 évvel ezelőtt, 1901-ben tartott első magyar filmvetítéshez kapcsolódik, amikor Zsitkovszky Béla rendezésében bemutatták A táncz című némafilmet. A vetítést az Uránia Filmszínház tetején tartották, olyan neves korabeli sztárok közreműködésével, mint Fedák Sári vagy Blaha Lujza. A magyar filmünnep alkalmából összegyűjtöttünk néhány olyan magyar filmművészeti alkotást, melyek nemzetközi szinten is komoly jelentőséggel bírnak.

Sárga csikó (1913)
A Sárga csikó az egyik legkorábbi magyar, nemzetközi sikert arató film. Janovics Jenő Pathé-Fréres filmvállalatánál készült magyar-francia koprodukció volt, a forgatókönyvet Janovics írta Csepreghy Ferenc népszínműve alapján. A rendező a francia Felix Vanyl volt, a jelenetek nagy részét a Hortobágyon vették fel. Összesen 137 kópiát kellett másolni a kész filmtekercsből, olyan kelendő volt. Öt kontinensre eljutott, még Japánban is sikereket aratott a film, aminek elkészültét egy tragikus esemény árnyékolta be, ugyanis az egyik főszerepet alakító Imre Erzsi a Szamosba fulladt a csónakos jelenet forgatása közben. Az ügyből bírósági tárgyalás lett, ahol a kész filmet bizonyítékként kezelték. Ez is egy első alkalom volt, mind a filmtörténetben, mind az igazságszolgáltatásban. A film hossza 1540 méternyi nyersanyagot számlált, melyből sajnálatos módon mindössze 135 méternyi maradt fenn az utókornak.
Valahol Európában (1948)
Radványi Géza rendező készítette el a Valahol Európában című örökérvényű filmet, mely a második világháború okozta pusztításnak állít emléket. A film még abban a koalíciós időszakban készült a magyar kommunista párt megbízásából, amikor a regnáló párt erőteljes nyomást gyakorolt a filmgyártásra. Ugyan megrendelésre készült, mégis utólag kritikával illették, mert nem azt az ideológiát közvetítette, amit fentről elvártak volna. A Valahol Európában a világháború okozta dúlással való fájdalmas szembenézés balladája, hasonlóan Rossellini Róma nyílt város című filmjéhez. Nemzetközi jelentősége az akkoriban kibontakozó új filmművészeti irányzathoz, a neorealizmushoz köthető. A kor legnagyobb teoretikusai Radványi rendezését tartották az irányzat nyitódarabjának, az olasz Vittorio De Sica is példaképnek tekintette a magyar rendezőt.

Mephisto (1981)
A Mephisto talán nem cseng ismeretlenül senkinek. Szabó István rendezésében készült Koltai Lajos Kossuth-díjas operatőr felvételeivel. A forgatókönyv Klaus Mann regénye alapján készült, a filmtervvel Manfred Durniok producer kereste fel Szabó István és felkérte rendezőnek. A film művészet és hatalom viszonyát vizsgálja. Főhősünk, a Klaus Maria Brandauer által alakított Hendrik Höfgen nem rossz ember, csupán gyenge jellem, aki hajlandó némi kompromisszumra a nehezen megszerzett rivaldafény megtartásának érdekében. Szabó István filmje hatalmas kritikai sikereket aratott, és Rófusz Ferenc rövid animációja, A légy után ez lett a második magyar Oscar-díj, egyben az első, melyet nagyjátékfilmért hozhattunk el a legjobb idegen nyelvű film kategóriában.

Sátántangó (1994)
A Sátántangó az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László regénye alapján készült, az idén elhunyt Tarr Béla rendezésében. Tarr Béla még a Filmművészeti egyetemen folytatott tanulmányai során találkozott a regénnyel, onnantól kezdve folyamatosan foglalkoztatta a filmrevitel gondolata. A nagy mű végül 1994-re készült el, a végső kópia közel százezer méternyi celluloid szalagból áll, játékideje 7 óra 30 perc. Tarr Béla igazi rekordot döntött ezzel az alkotással, mely a nemzetközi közönség figyelmét is felkeltette, amikor a digitalizáció korában az interneten is hozzáférhetővé vált. Olyan világsztárok sorolják kedvenceik közé, mint Brad Pitt, aki magyarországi tartózkodása során beszerezte a VHS változatot, hogy házibulijain levetítse a vendégeinek, vagy Christoph Waltz, aki a Criterion gyűjteménybe beszabadulva egyből Tarr Béla rendezései között kezdett keresgélni, bár a Sátántangó helyett a Werckmeister harmóniák közelebb áll a szívéhez.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.