Mi történik február 18-án? Oscar-díjas világsztárok sora született ezen a napon!

Mi a közös Milos Formanban, Szabó Istvánban és Nemes Jeles Lászlóban? Akár egy vicc kezdete is lehetne a fenti mondat, de nem erről van szó. Mindhárman filmrendezők, mindhárman február 18-án születtek és mindhárman Oscar-díjat kaptak. Valami egészen különleges lehetett a levegőben 1932, 1938 és 1977 február 18-án, hogy ezen a napon 3 nemzetközileg elismert filmszakmai zseni is világra jött, az pedig külön büszkeség számunkra, hogy az illusztris trióból ketten hazánk szülöttei. 

Oscar-díjeső február 18-án 

Milos Forman 

Milos Forman 1932 február 18-án született Čáslavban, Csehországban, ami akkor még Csehszlovákiaként szerepelt a térképeken. Forman tragikusan fiatalon elárvult, szüleit az auschwitzi koncentrációs táborba szállították cseh ellenállásban való szerepvállalásuk miatt. 1968-ban, a Varsói Szerződést követően Amerikába emigrált. Filmes tanulmányait még Prágában végezte, emigrálása előtt készítette az életmű olyan fontos darabjait, mint a Fekete Péter vagy a Tűz van, babám!. A nemzetközi közönség számára azonban a Ken Kesey regénye alapján készült Száll a kakukk fészkére rendezésével vált igazán ismertté. Első, új hazájában rendezett filmje hatalmas sikert aratott és 50 évvel a premier után is a filmtörténet egyik megkerülhetetlen darabja. A főszereplő, McMurphy szerepében Jack Nicholson nyújtott zseniális alakítást, amivel elnyerte első Oscar-díját is. Ezzel együtt a film összesen 5 aranyszobrot zsebelt be, így Milos Forman első debütálásával megszilárdította nevét az amerikai filmvilágban.  

Szabó István 

Szabó István filmes karrierje a Szín- és Filmművészeti Főiskolán kezdődött. Az elhíresült Máriássy Félix-Makk Károly osztályban végezte tanulmányait. Már egyetemi vizsgafilmjével, a Koncerttel nemzetközi díjat nyert az oberhauseni nemzetközi filmfesztiválon. Egyetemi tanulmányai után a Balázs Béla Stúdióban dolgozott, itt készült a Te rövidfilmje Szerelmesfilm alcímen, Esztergályos Cecília főszereplésével, mellyel hazai és nemzetközi díjakat is bezsebelt. 

Szabó István rendezői ars poeticájára nagy hatást gyakorolt a francia és lengyel újhullám, főként Francois Truffaut és Jean-Luc Godard, majd későbbi alkotásaiban főként Ingmar Bergman hatása fedezhető fel. A magyar újhullám vezéralakjává vált, a kezdetben személyes élményeit feldolgozó művek után, mint az Álmodozások kora, az Apa vagy a Szerelmesfilm, a társadalmibb, közéletibb témák felé fordult. A Tűzoltó utca 25. egy pesti bérház lakóközösségének történeteiről mesél. A film erős szürrealista, álomszerű képekkel operál, itt már egyértelműen érzékelhető a Bergman-hatás. Szabó István Berlinben ismerkedett meg Manfred Durniok producerrel, aki maga kérte fel a rendezőt Klaus Mann regénye, a Mephisto feldolgozására. Innen akár azt is mondhatnánk, a többi már filmtörténelem. A Mephisto főszerepében Klaus Maria Brandauer osztrák színész egetrengető alakítást nyújtott, a film pedig elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat az 1982-es Oscar-gálán. Ezzel megszületett az első magyar nagyjátékfilmes Oscar-díj, de nem az utolsó! 

Szabó István nemcsak hazánkban, hanem nemzetközileg is elismert alkotója a filmszakmának, erről legutóbb a 2025-ös Cannes-i Filmfesztiválon győződhettünk meg, amikor a 88 éves rendezőt A napfény íze című filmjének évfordulója alkalmából életműdíjjal tüntette ki a bizottság.   

Nemes Jeles László  

Nemes Jeles László 1977 február 18-án született Budapesten. Édesapja, Jeles András is Kossuth-díjas filmrendező, a családban igencsak túlteng a tehetség. Egy ideig Párizsban éltek, a gyermek László már ekkor kacsintgatott a szakma felé, alig 13 évesen saját kisfilmeket forgatott. A család és a gyermekkor fontos tematikává vált későbbi rendezéseiben is, főként a történelem vihara által sújtott emberi történetek foglalkoztatták eddigi műveiben.

 Első nagyjátékfilmje, a Saul fia forgatókönyvén már 2011-től kezdve dolgozott Clara Royer francia forgatókönyvíróval közösen a Cannes-i Filmfesztivál rezidensprogramjának keretein belül. A projekt végül 2015-re valósult meg, Nemes Jeles László első filmje pedig akkorát robbant, hogy a mai napig visszhangzik. Első körben meghívást kapott a Cannes-i Filmfesztiválra, ahol számos más elismerés mellett nagydíjas lett, majd következett a 73. Golden Globe-gála, ahol a külföldi film kategóriában toronymagas győzelmet aratott. Ahogy mondani szokás, a Golden Globe már az Oscar előszobája, ami ezúttal is beigazolódott. A Saul fia 2016-ban elnyerte a legjobb külföldi rendezésért járó Oscar-díjat, ami a harmadik magyar Oscar-díj volt a sorban.

Nemes Jeles László legújabb rendezése, az Árva 2025 október 23-án debütált a mozikban. A történet egyfelől tematikáját tekintve szépen belesimul az eddigi életműbe, azonban ki is emelkedik a korábbi filmek közül. Míg Szabó István “bentről kifelé” haladt, azaz a kezdeti személyes élményektől a társadalmibb kérdések felé fordult, Nemes Jeles László fordítva nyitott. A Saul fia és a Napszállta is inkább a kollektív történelmi emlékezetet vette alapul emberi történeteken keresztül, az Árva azonban egy személyes, családi történet, melyet az 1956-os forradalmat és szabadágharcot követő hazai klímán átszűrve dolgozott fel a rendező. Saját bevallása szerint ez a forgatókönyv készült a legnehezebben, egy teljes generációváltás kellett ahhoz, hogy foglalkozni tudjon a családja történetével. 

Az Árva lett az idei Oscar-gálára nevezett magyar film, azonban a jelöltek kihirdetésekor csalódnunk kellett, Nemes Jeles László legújabb rendezése nem került be az idei versenyzők közé, azonban kétségtelen, hogy a magyar filmtörténet fontos alkotásai között kell elhelyeznünk.