Magyar klasszisnak hála bizonyíthatott először a pályán Cristiano Ronaldo

Az 1985–1986-os idényben társaival csodát vitt véghez a Barcelonával Sevillában vívott BEK-döntőben, ugyanis a 0-0-t követően a 11-es vetélkedésben a román bajnok nyert.

– Ez volt pályafutásom csúcsa – ismeri el Nizzából a Borsnak Bölöni, aki szerint a Steauában Miodrag Belodedici személyében igen képzett játékos söprögetett védősoruk tengelyében. –Talán nála is kiválóbb jobboldali bekkünk volt Stefan Iovan, aki ha ma futballozna, a világ legjobbjai közé tartozna.

Azt a szakértők egybehangzóan állapították meg, hogy a középpályán Tudorel Stoica és Bölöni László az akkori Európa legtechnikásabb duóját alkotta, a Steaua intelligenciájának számítottak, óramű pontossággal szedték össze, majd osztották szét a labdákat.

–Tilos kihagyni a sorból akkori gólképes támadónkat, Victor Piturcát, és persze edzőnket, Jenei Imre bácsit, akinek részvétemet fejeztem ki, miután augusztus 25-én elveszítette feleségét, az egykori klasszis tőrvívó világbajnok olimpikon Jenei Ilonát.

Ami pedig Ronaldót illeti: a 17 éves focistának a Sporting Lisszabon mestereként 2002 augusztusában először ő adott a bizonyítási lehetőséget az Inter elleni BEK-meccsen. Laci rögvest felismerte benne a klasszist, de arra kérte, hogy ne vigye túlzásba a cselezést.

– Idén nyáron a budapesti magyar-portugál Eb-meccs alkalmával találkoztam vele a Margitszigeten, és azt tanácsoltam: a Juventus után a Real Madridhoz térjen vissza, ám ő inkább Manchester Unitedet választotta. Csak találgatni tudok afelől hogy miért cselekedett így. A spanyolokkal számos kiemelkedő eredményt ért el, de érzésem szerint a szíve mélyén az angol labdarúgó-közeget jobban kedveli – ez dönthetett.

És hogy CR7 meddig marad a csúcson?

– Kockázatos a tippelés – reagál Bölöni. – A gumit is sokáig lehet nyújtani, aztán hirtelen elpattan. Cristiano 36 éves, látom rajta, már nem a régi, de kivételesen sportszerű életviteléből sokáig profitálhat.

Bölöni a magyar válogatottról megállapítja, a legutóbbi két Eb-döntőben való szereplése dicsérendő.

­– Ám a hozzám hasonlók, akik ötven évet töltöttek el a futballsportban, pontosan érzékelik, hogy bár jó csapat, de még jelentősebb erőnléttel és mentális felkészültséggel többet érhet el. Mindenesetre már nem lehet elintézni egy kézlegyintéssel, mint tettük azt 3-5 évvel ezelőtt.

A nem mellesleg remek fogorvos utoljára a görög Panathinaikosnál edzősködött, azóta több ajánlatot kapott, de olyan típusút, ami szakmai értelemben felkeltette volna az érdeklődését, nem.

Erre mondjuk mi: ami késik, nem múlik.