Senki sem kíváncsi Kovács Tamás tudására

Duplán köszöni életét hatszoros olimpiai bajnok kardvívó édesapjának, Kovács Pálnak kisebbik fia, Tamás. Egy 1945-ös fővárosi bombázás a Ludovika környékén érte a famíliát, Kovács Pál ráfeküdt az 1943-ban született kisebbik fiára, Tamásra, miközben édesanyja a bátyját, Attilát óvta a repesztől.

– A hideg földön szedtem össze kétoldali tüdőgyulladást – mondja Tamás, aki elismerés gyanánt nemrég kapta második díszkardját a honi szövetségtől. – Máig látható az a folt a tüdőmön, ami a páston sokszor vezetett végzetes gyengeségemhez.

Apja kardvívótudományát nem örökölte génjeiben, teniszezőnek készült. Aztán betévedt a Vasas Pasaréten lévő vívótermébe, ahol Forró Sándor mester indította el eredményes útján. A pengeforgatás segítette lelki traumája leküzdésében is, ugyanis 16 évesen szülei válása villámcsapásként érte. Lévén édesapja horthysta katonatiszt. Általános iskolás tanítói évekig szekírozták, ráadásul a Kovács családot kitelepítették a Hortobágyra.

– Szerencsére a tőrvívó olimpiai bajnok Elek Ilona remek viszonyban volt a pártvezér Rákosi Mátyással, így három hónap után visszatérhettünk a fővárosba. Az 1956-os mel­bourne-i olimpia vízválasztó volt, apámat edzői állás várta az USA-ban, mégis visszatért, pedig a család idehaza összepakolva várta a jelet az indulásra.

Kovács papa a páston nem szólt bele Tamás technikai arzenálja kialakításába, inkább taktikai elemekkel vértezte fel. Kötélidegzettel viszont aligha: sportszerűtlenség miatt Tamást az olimpiai bajnok zsűrielnök, Kárpáti Rudolf kétszer zárta ki a mezőnyből. A kardvívóként két olimpiai 3. helyet és vb-aranyat szerzett Kovács 1986 és 2000 között vívókapitányként maradandót alkotott: versenyzői hét olimpiai arany-, 11 ezüst- és 12 bronzérmet szereztek.

– A csúcsom az 1988-as szöuli olimpia volt, melynek a negyeddöntőjében kiesésre álltunk, ám jó cserével felizzítottam a kardcsapatot. A szovjetek ellen ugyanez volt a helyzet, az aranymeccsen jobb tusaránnyal miénk lett az arany!

Kevesen tudják: Kovács az angyalföldieknél – Somlai Bélával karöltve – úgy hozta formába Szilágyi Áront, hogy magyar–német vegyes felkészülést írt elő, Szilágyi mumusai ugyanis a németek voltak. Ebből fakadóan Áron a 2012-es londoni olimpián mindenkit lekaszabolt, 2016-ban, Rióban pedig duplázott. 

Kovács szakmai tudása ma parlagon hever. Ezt azzal magyarázza, hogy a szövetség vezetésében nem a szakma elsődleges, mindazonáltal úgy véli, a kétszeres olimpiai első kardvívó, Szabó Bence rátermett elnök  lenne. 

– Ez a legfontosabb tisztség, az elnök dönt a válogatottakat vezető szakmai stábok összetételéről és a sportágban szétosztható pénzügyi támogatásról. Nos, vele ismét szárnyalna a magyar vívósport.