<p>Hetvenéves Gedó György.</p>
Nyert olimpiát, két Eb-t, de az 1974-es világbajnoki győzelem elmaradt. A 70. születésnapját ma ünneplő Gedó György szerint azért, mert Fidel Castro a színfalak mögött utasításba adta, hogy a kubaiak hengereljenek otthon, így végül tizenegy súlycsoportból ötben nyertek is.
– Az 1972-es müncheni, 48 kilóban szerzett olimpiai aranyérem után favoritnak tartottak Havannában is – emlékszik Gedó, aki a bajor fővárosban fél órával azelôtt járt az izraeliek szálláshelyén, hogy a Fekete Szeptember terrorszervezet végrehajtotta véres merényletét. – Aztán egy hazai öklöző szétfejelt a ringben, így egy álmom szertefoszlott.
Az ünnepelt 597 amatőr meccset számlál, ebből ötvenhetet K. O.-val nyert és csak tízet veszített el.
– Edzőm, Adler Zsiga bácsi szemvillanására, biccentésére azonnal tudtam, most kell fejre, testre mérnem a meccs végét elhozó ütésemet.
Bár Adler mellett a néhai Kajdi János, Badari Tibor és Papp László állt a szívéhez a legközelebb, a birkózókat tartja igazi barátainak. Amikor 19 évesen az 1968-as mexikói olimpián versenyzett, kikérte a nehézsúlyú Kozma István tanácsait. Amúgy a honi ökölvívás históriájában egyedül ő lépett ringbe négy olimpián, az említettek mellett 1976-ban és 1980-ban negyeddöntőbe került.
Ki nem állhatja, ha sportágát, amellyel 1957-ben ismerkedett meg, bunyónak nevezik: megfogalmazásában az ökölvívás az önvédelem legnemesebb művészete. Nem örül annak sem, hogy a nemzetközi szövetség vezetői hűtlenül bántak a pénzzel, ezzel fiatal sportolók örömét veszik el, viszont reméli, hogy emiatt nem törlik az ökölvívást az olimpiai műsorból. Példaképe sosem volt, mindig a maga útját járta. Sokszor versengett az egykori NDK-ban, az egyik ottani remeklése után a helyi szakemberek meg is jegyezték: ez a magyar egyedül képes lenne lebontani a berlini falat. Nemrég hátsófali szívizom-infarktussal kezelték, szerencsére már minden rendben.
– Az optimizmusom megtörhetetlen, biztos vagyok abban, hogy lesz még újra ütőképes magyar ökölvívás – teszi hozzá.
