Bognár György nem vágyik az NB I-be - interjú

Ha edzőként 2004-ben hallgat a klubtulajdonos Piero Pinire, a Honvéd ma vidéki fociegyüttes lenne. Az ötvenszeres válogatott Bognár György azonban jól érzi magát a másodosztályban.

2004 óta nem fogadja el NB I-es klub állásajánlatát, ami elég szokatlan. Miért?

Az egyik tulajdonos, az olasz Pini arra kért, mentsem meg a ki­eséstől a csapatot. Ezt megtettem, majd ajánlotta, költöztessük Szegedre vagy Dunaújvárosba a klubot, ugyanis ott nem lenne gond a pénzügyi háttérrel. Ekkor döntöttem el, az élvonallal többé nem állok szóba.

Pedig hívták.

Ma is hívnak, de nekem az NB II-es Budaörs megfelel. Másrészt meg a Sport TV-nél, ahol kommentátorkodom, kizáró ok, hogy NB I-es munkahelyem legyen. Pontosítok: érzelmi okokból az MTK-nak igent mondanék, akár még a klub vezetésében is részt vennék.

Többnyire az első hat között végez NB II-es csapataival. Kitől leste el az edzői mesterfogásait?

Hatvan százalékban dr. Mezey Györgytől, a maradékot Verebes Józseftől. Előbbi Európa egyik legkiválóbb trénere, Verebes meg ragyogóan motivált, nála tilos volt kiejteni a vereség szót. Az én filozófiám? Egyszerű: kerülni a 0-0-t, és ha sok gólt is kap a csapatom, nem szabad felhagyni a támadással. A félelem bűn, a futballnak a játék a lényege.

Mi a véleménye arról, hogy rengeteg a külföldi edző a magyar bajnokságban?

Pedig semmiféle pluszt nem hoznak a sportágba! Kérdem én, mit nem tud egy Lipcsei Péter a Soroksárnál, amit a külföldiek igen?

Hogy látja, feljavul a magyar labdarúgás?

Nem hiszek benne, és nem azért, mert tehetségtelenek a játékosok, hanem mert a magyaros jelszó ez: csináljuk kényelmesen. Ezért nem jutunk előrébb az európai középszernél.

Ön játszott az 1986-os mexikói vb-n. Mivel magyarázható a szovjetek elleni 0-6 és a dicstelen búcsú?

Kár volt tűző napon, délben edzeni a magaslaton, miközben az oroszok, franciák heverésztek, egy kis sajtot ettek, hozzá vörösbort kortyolgattak, este pedig edzettek egy jót.