Nem kell megijedni, Pintér Attila csak a sikerek ünneplésekor ölti magára az érzelmes pojáca álcáját, a hétköznapokban ugyanaz a kérlelhetetlen, felkészült, tévedhetetlen és határozott valaki, aki visszakormányozta az élvonalba a Mezőkövesd focicsapatát.
Vasárnap, amikor eldőlt, hogy együttese a következő szezonban az NB I-ben szerepelhet, könnyeit nyaldosva nyilatkozott az M4 riporterének.
Előbb köszönetet mondott a családjának, a csapatnak, Tállai András elnök úrnak, aki bízott benne, s közben potyogtak a könnyei. Nyilván elégtételt érzett. Azokután, hogy az első tétmeccse után menesztették a válogatottól, nem keresték sehonnan, egészen addig, amíg télen fel nem hívták Mezőkövesdről.
– Mindig is a magyar labdarúgásért akartam tenni, a válogatottnál is, nem érdemeltem meg azt a bánásmódot, amit kaptam a magyar futballtól – mondta.
Végül édesanyjának üzente, hogy nagyon-nagyon szereti, és ekkor végképp kikészült, hangja elcsuklott, többet nem is tudott kigyötörni magából.
Szerettük volna hétfőn megkérdezni tőle, hogy ennyire mélyen megérintették a kritikák, amiket kapitányként kapott, de egyet aludva a történtekre már újra a nagy hangú, határozott Pinyővé vált.
– Most nem alkalmas!
– Később?
– Nem érti, hogy nem alkalmas?! – harsogta olyan határozottsággal, mint aki egész életében kommunikációs tréningekre járt.
Szóval Mezőkövesd megnyugodhat, Pintér ugyanaz maradt, aki volt. Reszkess, NB I!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.