Kammerer Zoltán olimpiai bajnok kajakos büszke fiára, Gergőre, aki az MTK-ban kapus, amúgy meg sportrajongó. Ha tehetik, közösen járnak sporteseményekre.
Gergő remekül helytáll az MTK U14-es csapatában, az együttes utcahosszal vezeti a bajnokságot, édesapja, ha tud, kilátogat fia meccsére. A család elképzelése az, hogy Gergő 18-20 éves koráig mindenképpen sportoljon, legyen az élete mindennapos része az egészséges életmód, tanuljon meg küzdeni és beosztani az idejét, legyen fegyelmezett.
Aztán ha úgy gondolja, hogy még később is folytatná, a szülők csak örülnének neki. Egyébként apja miatt kajakozni kezdett, de nem jött be neki a sportág, Zoli ezután azt szerette volna, ha csapatsportágat választ a fia. Szóba jött a vízilabda, de aztán győzött a futball…
– Nemcsak csinálni szeretjük a sportot, de nézni is, rendszeresen kimegyünk foci-, illetve kézilabdameccsekre, voltunk például nemrég a Fradi-Újpesten, de láttuk a magyar–norvégot is – mondja Zoli. – A Fradi bajnokijaira rendszeresen kimegyünk, kézilabdában a Göd és a Vác meccseire járunk. Nagyon érdekes, de tíz éve volt egy furcsa sztorim a Fradival kapcsolatban.
– Akkor az NB II-ben játszott, a Vecsés elleni mérkőzésére mentem el Kucsera Gáborral, a meccs után azonban híre ment, hogy Újpest-drukker vagyok, és meg akartak verni. Azzal szereltem le őket, hogy „nézzétek, fiúk, itt akkor lesz jobb a foci, ha lesz egy erős Fradi és egy erős Újpest”. És most mi van? Első a Fradi, második az Újpest, a válogatott meg kint van az Eb-n…
Zoli természetesen kislányát, Annát egyelőre nem hordja sporteseményekre, de majd biztos annak is eljön az ideje. Ami pedig a kajakos jövőjét illeti: 2016 után vélhetően nem hagyja abba.
– 2017-ben még levezetek, aztán biztos vagyok benne, hogy 2018-ban jól fog menni, akkor azért nem hagyhatom abba, 2019-ben Szegeden rendezik a vb-t, az nagy élmény lesz, onnan pedig meg már csak egy év a 2020-as olimpia – zárta gondolatait a most 37 esztendős kajakozó.
