Kőbán Rita csütörtök este a Nemzeti Színház Nagyszínpadán állva akkora tapsot kapott, amilyet talán azóta se, hogy 1996-ban, immár kétszeres olimpiai bajnokként, hazatért Atlantából.
A ma már az MTK-ban kajakedzőként dolgozó Kőbán szavalt, de még hogy! Bársonyos hangjától lúdbőrzött, aki hallgatta, tanítványai a karzaton alig bírták visszatartani ujjongásukat, amint Romhányi József Marhalevél című művében eljutott odáig: „Midőn megláttam a legelő előtt, elpirultam, elsápadtam, vágy reszketett felsálamban, s úgy éreztem, hogy kéj oson keresztül a rostélyoson”.
Másodszor rendezték meg a Vers a bajnoktól című estet, amelyen olimpiai, paralimpiai, világ- és Európa-bajnokok mondják el kedvenc verseiket.
– Tavaly november 13-án, a Magyar Nyelv Napja alkalmából tartottuk meg először, akkor még csak a jóval kisebb Kaszás Teremben – mesélte a Borsnak az ötletgazda és főszervező Bucsek Zoltán. – A sportolók eleinte mindig ódzkodnak a szavalástól, de azért sokuk meggyőzhető. Elvállalta Détári Lajos is, igaz, nem jött el, aznap már nem lehetett elérni, sőt, nem is tájékoztatott bennünket.
Pódiumra lépett azonban rengeteg világklasszis, köztük Besenyei Péter, aki elmesélte, annyira izgult, hogy felhívta Trokán Péter barátját, s a telefonban elszavaltatta vele Ady Léda a kertben című költeményét. Háromszor. Aztán ő volt soron.
Nem is maradt el a siker, de Kőbán mindent vitt. Mondjuk megalapozta a hangulatot, amikor elmondta, hogy egy-két tanítványa már hallotta őt szavalni, nem is akárhol.
– Kemény edzést tartottam, a srácok teljesen kivoltak. Gondoltam, feldobom a hangulatot. Kiálltam a csónak végébe, és belekezdtem a Marhalevélbe – mondta Kőbán Rita. A Borsnak hozzátette: sokat segített neki, hogy anno a Petőfi rádióban műsort vezetett, beszédtechnikát tanult, és egyébként is nagyon szereti a verseket.
– Na, ez nem volt mindig így, az iskolában, amikor kötelező volt, nem annyira foglalkoztatott az irodalom, utána viszont nagyon megszerettem – tette hozzá. – És igen, gyerekként én is eljátszottam a gondolattal, hogy színész leszek, de szerepelni nem mertem. Később tanultam meg szépen kifejezni magam, ami most, edzőként is sokat segít nekem.
