Fociháborút vív Dél-Amerika és Európa

Bár a Costa Rica ellen pályára lépő Uruguayt, valamint az angolokat és az olaszokat sem sorolják a topfavoritok közé, mindhárom válogatott erős csapattal érkezett Brazíliába. Nem elképzelhetetlen tehát, hogy a D jelű négyes szereplői beleszólnak a fociháborúba, ami Dél-Amerika és Európa közt dúl – több mint nyolcvan éve.

Nagy összegben mernénk fogadni arra, hogy a világbajnokot ezúttal is e két kontinens valamelyike delegálja, ahogy az 1930-as első torna óta mindig. Tizenkilenc vb után az öreg földrész 10-9-re vezet a szubkontinenssel szemben, jóval kevésbé szívderítő ugyanakkor az európaiak számára, hogy az eddigi hét amerikai világbajnokságon kizárólag a térség reprezentánsai diadalmaskodtak. E tekintetben tehát 7-0 az állás az dél-amerikaiaknak: Brazília, a mostani rendező háromszor, Argentína és Uruguay kétszer-kétszer vitte el a pálmát „hazai” környezetben.

A magyar idő szerint vasárnap 0.00 órakor kezdődő angol–olasz derbi már a kezdő sípszó előtt jócskán borzolta az idegeket. A csapatoknak a klímával – forróság, magas páratartalom – is meg kell küzdeniük, hiszen az Amazónia Aréna a dzsungel közepén épült Manausban. De ha ez lenne a legnagyobb baj… A pályát minden borítja, csak nem szép, zöld gyep, a fű a kertész szerint is pocsék állapotban van, az utolsó pillanatban is kezelték, trágyázták, festegették.

– Nem foglalkozunk a körülményekkel, kizárólag azzal, hogy győzzünk. Az olasz válogatottban minden megvan a végső sikerhez, szentül hiszem, hogy világbajnokok lehetünk – ecsetelte a 2006-os győztes, a torna után a nemzeti együttestől búcsúzó Andrea Pirlo.

Még szerencse, hogy önbizalomban a túloldalon sincs hiány.

– Talán ez a legjobb angol válogatott, amelynek tagja voltam. Fényes jövő áll előttünk, ebben biztos vagyok – vélekedett Wayne Rooney, akit markáns liverpooli különítmény vesz majd körül, hiszen a Premier ­League ezüstérmese négy focistát (Steven Gerrard, Jordan Henderson, Raheem Sterling és Daniel Sturridge) is delegálhat a kezdőcsapatba.