Fradi-mezben nyer csatákat az Ezredes

Azok után, hogy aranyérmet szerzett a magyar párbajtőrcsapattal Rédli András a budapesti vívó-világbajnokságon, már aligha bánja, hogy nem lett belőle futballista. Pedig a kilencvenes évek közepén még Husztival együtt rúgta a labdát a Tapolcai Bauxit serdülőcsapatában. A Hannover profija már akkor az egy évvel idősebbek közt villogott.

– Édesanyám vett rá, hogy inkább vívjak – árulta el Rédli András, a vívóberkekben Ezredesnek ismert világbajnok, akit néhány napja több ezer szurkoló előtt köszöntöttek a zöld-fehérek MTK elleni mérkőzése előtt. – Nem bántam meg, Borosné Eitner Kinga igazi vívóműhelyt teremtett Tapolcán, rajtam kívül még két világbajnokot – Szalay Gyöngyi és Boczkó Gábor – nevelt fel. Egyébként a budapesti vb-n szinte futballmeccsekhez hasonlatos volt a hangulat.

András bevallottan elfogult Fradi-drukker, a B-közép oszlopos tagja, aki kilencévesen volt kint először a Ferencváros mérkőzésén, és azonnal megfogta a hangulat.
– Telt ház volt az ezerkilencszáz-kilencvenkettes Vasas elleni bajnokin az Üllői úton, és rögtön tudtam, hogy én is ide tartozom – emlékezett Rédli, aki azóta is hűséges a klubhoz, olyannyira, hogy a nagy versenyeken büszkén viseli a vívóruha alatt a FTC mezét. Azt mondja, az imádott klub dressze hitet, erőt és önbizalmat ad számára.

– Csak hazai pályán, azaz otthon, a barátnőmnél okozott eleinte némi problémát a klubhűség. Kati – a BSE kézilabdázója – Békéscsabáról származik, arrafelé inkább a lila-fehér színösszeállítás hódít, de már négy éve járunk, ő is megbarátkozott a zölddel.