Pszichológiával segíti magát Hosszú

Jótékony hatást gyakorolt Hosszú Katinkára a környezetváltozás. Pedig a pekingi olimpia után Los Angelesbe költöző úszó már-már letett arról, hogy korábbi Eb-ezüstérme után komoly eredményeket érjen el. Elvégre biztos jövő állt előtte, felvették a University of Southern California pszichológia szakára, és a szorgos tanulás mellett inkább csak úszogatni akart.

Aztán nagyon hamar megváltozott minden, mert Amerikában a nem éppen szívderítő, fásult bajai uszodai légkör után egyszeriben élvezni kezdte az edzéseket. – Nagyon tetszett a tréningek és a versenyek hangulata, a szurkolók biztatása, ráadásul egyre jobban úsztam, nem is kellett magamat motiválni – nyilatkozta néhány hónapja az origónak.

– Újra teljesen beleszerettem a sportágba, mert mások voltak az edzések, és egy nagy csapattal készültem, innentől kezdve már nem is gondoltam a teljesítményemre, csak úsztam, és jöttek a sikerek.

Például az igazi áttörés, a 2009-es világbajnokságon szerzett aranyérem 400 vegyesen – ráadásként 200 vegyesen és 200 pillangón egy-egy bronz –, amelyből nyilván alaposan kivette a részét amerikai edzője, Dave Salo, aki római győzelme után a világ egyik legjobb úszónőjének nevezte Katinkát. Már amikor nem Rice cookernek, azaz rizsfőzőnek hívja, arra célozván, hogy megeszi egyik legnagyobb ellenfelét, az ausztrálok háromszoros pekingi bajnokát, Stephanie Rice-t.

– Katinkának nem csak vele kell számolnia 400 vegyesen – szólt az esélyekről Kiss László szövetségi kapitány. – A húszéves amerikai Elizabeth Beisel és Caitlin Leverenz, valamint a brit Hannah Miley lehet veszélyes rá. De én bízom benne, mert hihetetlenül céltudatos, ráadásul pszichológiát hallgat az egyetemen, és ez nagy hasznára válhat a versenyen. A nagy tét vagy blokkolja vagy ép-penséggel feldobja a versenyzőket, aki kontrollálni tudja magát, mint Katinka, az könnyebben kihozhatja magából a maximumot.