Ukrajna–Franciaország 2-0
Trópusi zápor és jó ötven perces viharszünet hűtötte le az ukránok egeket ostromló lelkesedését a nyugati szemmel kissé egzotikus helynek számító Donyeckben.
Akkor persze még nem tudták, hogy az igazi hideg zuhany csak a második félidő elején következik majd, amikor röpke négy perc alatt két góllal terhelik meg a házigazdák kapuját.
Hiába játszott legszebb milánói napjaira emlékeztető formában és lelkesedéssel a svédek elleni meccs után nemzeti hősnek kikiáltott Andrij Sevcsenko, ezúttal nem tudott gólt lőni.
Előbb Hugo Lloris védte szép lövését, majd a 49. percben, úgy húsz méterről csak centikkel hibázta el a sarkot. Nem véletlenül emlegette, hogy szinte húsz évesnek érzi magát.
Igaz, percekkel később hirtelen és nagyon megöregedett, akárcsak a kispadon ücsörgő, vagy inkább mellette ácsorgó szövetségi kapitány, Oleg Blohin, mert váratlanul Jeremy Ménez szerzett szép gólt, majd Yohan Cabaye növelte két gólosra a francia előnyt.
Nem csoda, hogy ezek után, ha nem is néma csendben, de visszafogottan és az idő múlásával egyre szomorúbban és kilátástalanabbul szemlélték a pályán folyó eseményeket az ukrán szurkolók. Szegényebbek lettek egy álommal, igaz, az angolok ellen még javíthatnak.
Elvégre a remény hal meg utoljára.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.