Montrealban végleg bebizonyosodott, az idei Forma–1-es idényben nem a versenyzői képesség, még csak nem is az autó végsebessége a döntő, hanem a gumitaktika, amit most a McLaren nyert.
A Kanadai Nagydíjon a Sauber autók érték el a legnagyobb végsebességet, Kobajasi Kamui 324,8 kilométer/ órával, míg Sergio Pérez 324,6-tal száguldott át a mért ponton, miközben a végső győztes Lewis Hamilton csak 322,2-t tudott kicsikarni McLarenjéből. Ennél is beszédesebb azonban, hogy a csapatok pontversenyét vezető Red Bull gépei a sereghajtók (316 km/h).
A futam leggyorsabb köre (1:15.752) a bikák címvédőjének, Sebastian Vettelnek a nevéhez fűződik, ám így is csak a negyedik helyen zárt, pedig az első Hamiltontól csupán 1:17.020-ra futotta.
Mi ebből a tanulság? Hogy idén sokkal fontosabb, ha valaki jól sáfárkodik a rendelkezésére álló Pirelli-gumikkal, mint ha minél nagyobb teljesítményt tapos ki az autójából.
A hétvégi verseny remek példa volt erre, hiszen Hamilton végül azzal nyert, hogy a futam utolsó harmadára friss gumikat rakatott fel, miközben riválisai közül Fernando Alonso inkább kockáztatott, és pályán maradt a használt abroncsokkal, Vettel pedig késlekedett a cserével.
– Néha kockáztatnod kell ahhoz, hogy nyerni tudj – mondta a ferraris Alonso. – Sajnos ez most nem jött be, a McLaren jobbat húzott, ám egy percig sem hibáztatom ezért a csapatomat.
– Utólag már könnyű okosnak lenni. A Forma–1-ben menet közben, másodpercek alatt kell dönteni, s ettől függ a versenyed. Ez egy ilyen játék – elmélkedett Vettel.
