51. oldal - Betegség

Aki nem lát, szemüveget hord. Aki nem hall jól, miért ne hordhatna hallókészüléket? A hallássegítő eszközök elfogadottsága a társadalomban még mindig nem megfelelő, pedig a viselőjének sokat javít életminőségén.

Becslések szerint legalább minden ötödik budapesti lakos szenved az allergiától, de pesszimista szakértők állítják: harminc év múlva minden második ember küzdhet majd vele.

A legújabb vizsgálatok alapján ma már egyértelműen látszik, hogy a fejlett országokban az életkor emelkedésével együtt komoly problémát jelent a pitvarfibrilláció, illetve az ennek következtében kialakuló stroke, és tromboembólia.

Ha a szemvizsgálaton azt mondja a szemész, hogy a látásunk 100%-os, az azt jelenti, hogy tökéletes a szemünk? Lehetséges még ennél is jobban, élesebben látni? És mit jelent valójában a tökéletes látás?

Kinek ne lenne ismerős a kényelmetlen puffadás-érzés és a gázképződés? Foghatjuk az ételre – jogosan -, ám több olyan szokásunk is van, melyekkel kiváltjuk a problémát. Mik ezek és hogyan lehet őket elkerülni, hogy megkönnyebbülhessünk?

Az alvási apnoé önmagában is egy igen kellemetlen állapot – sőt, veszélyes alvászavarnak minősül. Megtörténhet-e azonban, hogy az allergiás tünetek mellé ez a probléma is társul?

A téli időszakban gyakori panasz a köhögés. Jelentkezhet légúti betegségek tüneteként, de egyéb oka is lehet.

Nem véletlen, hogy az Európai Tüdőgyógyász Társaság 2010-et a tüdő évének nyilvánította, felhívva ezzel is a figyelmet a világszerte több százmillió embert érintő krónikus tüdőbetegségek jelentőségére, és arra, hogy bár a legtöbb tüdőbetegség gyógyítható, a megelőzés a leghatékonyabb módszer ezek kivédésére.

A dohányosok körében 2-4-szer nagyobb a szívkoszorúér-megbetegedések és az agyvérzés kialakulásának valószínűsége, mint a nemdohányzóknál, a passzív dohányos felnőttek esetében pedig 25-30%-kal magasabb ez a kockázat.

Bőrünk a legnagyobb szervünk, így nagyon fontos, hogy mindent megtegyünk annak egészségéért. A bőrápolás terén főleg a kozmetikai ipar hatására újabb és újabb trendek jelennek meg és számos hit és tévhit kering bőrünk szükségleteiről – de vajon mi igaz, és mivel ártunk inkább, mint segítünk?

Búvárkodás, repülés is kiválthatja, a barotrauma ezért főként a nyári hónapokban okoz panaszt.

A hetekben elárasztja a piacokat és gyümölcsösöket a friss szőlő és körte illata, az édes gyümölcsök pedig mágnesként vonzzák a méheket és a darazsakat. A rovarok csípése nem csak kellemetlen, de olykor súlyos következményekkel is járhat.

Sajnos már egy ideje tisztában vagyunk azzal a ténnyel, hogy a férfiak termékenysége az utóbbi években jelentősen csökkent.

Kipirosodott, irritált bőr, viszketés, hólyagok – ezek a rovarcsípések jellegzetes tünetei, melyek a legtöbbször néhány nap alatt és fájdalom nélkül elmúlnak.

Az allergiás betegségekről hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy csak a gyermekeket érintheti, ám ez nincs így. Allergia bármilyen életkorban kialakulhat, egyáltalán nem jelenti azt, hogy „megúsztuk” a betegséget, ha eddig nem jelentkezett.

A friss gyümölcsök fogyasztása a kiegyensúlyozott táplálkozás része, hiszen nemcsak rengeteg vitamint és ásványi anyagot, de sok rostot is tartalmaznak, így a gyomor- és bélrendszer egészséges működéséhez is hozzájárulnak. Kedvező tulajdonságaik ellenére, fruktóz intolerancia esetén fogyasztásuk csak mértékkel javasolt.

A szokatlan meleg miatt korábban érnek a gyümölcsök, így a napokban már friss szőlőt és körtét falatozhatunk. Nem árt azonban az óvatosság, mert e két gyümölcs fogyasztása akár kellemetlen panaszokat is okozhat.

A szívelégtelenség olyan betegség, amely sajnos egyre súlyosabbá válik – különösen kezelés nélkül. Azonban megfelelő, gondosan felépített életmóddal és orvosi kezeléssel jelentősen javíthatók az életkilátások.

Minél több információnk van a koronavírusról és annak mutánsairól, annál hatékonyabban vehetjük fel a küzdelmet ellenük.Amikor először hallottunk a delta variánsról, még nem gondoltuk volna, hogy 2021 őszén is erről beszél majd az egész világ.

Habár a nevük nagyon hasonló és mindkét vizsgálat hidrogén-kilégzési teszttel történik, eltérő betegségeket diagnosztizálhathatunk a segítségükkel.

A szédülés sokszor csak egy kis múló egyensúlyzavar, de járhat akár zavarodottsággal, ájulással is.

Magyarországon több mint 600 ezren küzdenek vizelettartási problémával, vagy más néven inkontinenciával. Ez megközelíti a magyar cukorbetegek vagy szénanáthások arányát, erről a témáról mégis sokkal kevesebbet beszélünk.

Az elhanyagolt érszűkület következményei igen súlyosak lehetnek, elég, ha csak a stroke-ra, vagy az infarktusra gondolunk.

A székrekedés okai sokfélék lehetnek. Igen sokan szenvednek időnként vagy krónikus jelleggel e probléma miatt, melynek hátterében állhat nem megfelelő étkezés, mozgáshiány, kevés folyadékfogyasztás, terhesség, klimax, de akár komolyabb hormonális zavar is.

A lisztérzékenység, másnéven cöliákia jelenlegi ismereteink szerint nem gyógyítható, a tünetek megszűnéséhez az érintettnek örökre száműznie kell a gluténtartalmú élelmiszereket az étrendjéből.

A vashiány igen gyakran előforduló állapot, mely kellemetlen közérzetet és tüneteket okoz. Azonban megfelelő terápiával a folytonos fáradtság, a szédülés és a fejfájás megszüntethető.

A nyak elülső részén elhelyezkedő, pillangó alakú pajzsmirigy mérete nőknél 18 cm3, míg a férfiaknál 25 cm3. Előfordulhat azonban, hogy különböző állapotok miatt a szerv növekedésnek indul, és akár a többszörösére is megnőhet, ami igen kellemetlen problémákat okozhat. A pajzsmirigy megnagyobbodás – strúma, golyva- leggyakoribb oka a jódhiány, de hátterében állhat Graves-Basedow kór, daganat, pajzsmirigy-gyulladás is. A pajzsmirigy megnagyobbodás lehet diffúz vagy csomós. Utóbbi esetben az egyszeres csomó daganatot is jelezhet.

A diabétesz kezelése igen komplex terápiát kíván, melynek fő pillérei az életmód terápia (diéta, mozgás), valamint szükség esetén a gyógyszeres/inzulinos kezelés. Bár eleinte igencsak nehéznek tűnik a kezelés, és van, hogy nehéz beállítani a megfelelő vércukorszintet, ám az okos eszközök elterjedésével a diabétesszel élők élete nagyban megkönnyíthető.

A betegség oka ismeretlen, de becslések szerint 2,5 millió embert érint világszerte, többnyire az életük teljében lévő, 25-55 év közötti nőket. A betegség súlyossága függ attól, hogy az mely szerveket támadta meg, mennyire súlyosak a tünetek, és hogy a betegség milyen gyorsan halad előre. A scleroderma ritka betegségnek számít, keveset tudunk róla. A tünetek különféle szerveknél jelentkeznek, nehéz felismerni, és emiatt a legtöbb esetben már csak a betegség előrehaladottabb állapotában születik meg a diagnózis.