Top 18 tünet, ami rák megbetegedésre utal – 1. rész

A tartós köhögéstől a rekedtségig

A rák kialakulásakor sok esetben nem mutatkoznak tünetek, olyan jelek, melyek kizárólag a betegségre utalnának. Fontos tudni, mire érdemes odafigyelni, hogy időben észleljük a bajt.

Sajnos, manapság, bár a modern orvostudomány egyre több betegen tud segíteni, még mindig sokan halnak meg rák miatt.

Az újonnan diagnosztizált rákos megbetegedések jelentős százaléka gyógyítható, de ehhez fontos, hogy időben azonosítsák a kórt. Tény, hogy egyes daganatok teljesen tünetek nélkül fejlődnek ki, ám a betegség különösen pusztító lehet, ha figyelmen kívül hagyjuk a jeleket, mert nem is gondoljuk, hogy ezek rákra utalhatnak.

Mivel nincsenek specifikus tünetek, fontos gyakran ellenőrzésre járni egy bizonyos kor felett, valamint csökkenteni a rák kockázati tényezőit életünkben – vagyis elhagyni az egészségtelen szokásokat, például a dohányzást, nagyobb mértékű alkoholfogyasztást, a felelőtlen napozást.

A rák a legtöbb embernél nem okoz olyan tüneteket vagy jeleket, amelyek kizárólag a betegségre utalnának. Sajnos minden daganatos panasz vagy tünet magyarázható egy ártalmatlan állapottal is. Egyes rákos betegségek gyakoribbak bizonyos korcsoportokban. Ha bármilyet jelet tapasztalunk, nagyon fontos ellenőriztetnünk magunkat orvossal.

A 18 leggyakoribb rák tünet

Lássuk, milyen jelek miatt forduljunk orvoshoz, amelyek a rák jelenlétére utalhatnak?

1. Tartós köhögés vagy véres nyál

Ezek a tünetek általában egyszerű fertőzéseket jelezhetnek, például hörghurutot vagy a sinusitis-t. Ugyanakkor, a tüdőrák vagy a fej-nyakrák tünetei is lehetnek. Ha egy hónapnál tovább tartó, makacs, kínzó köhögés gyötör, vagy véres a felköhögött nyálka, forduljunk orvoshoz.

2. Székelési szokások megváltozása

A legtöbb esetben az étrenddel és a folyadékbevitellel kapcsolatos a székelési szokások változása. Az orvosok tapasztalatai szerint azonban olykor ceruzavékony széklet jelentkezik vastagbélrák esetén, máskor pedig folyamatos hasmenést tapasztal a beteg.

Számos rákos páciens érzi úgy, hogy székletet kell ürítenie, ám ha megtette, még mindig ugyanez az érzése. Amennyiben a bélpanaszok bármelyike néhány napnál tovább tart, fontos ellenőriztetni. Ha bármilyen jelentős változás áll be a székelési szokásokban, amelyek nem magyarázható az étkezés módosulásával, az orvosi kivizsgálást tesz szükségessé.

3. Vér a székletben

Ha a székletben vért tapasztalunk, az orvosnak meg kell bennünket vizsgálnia. A szakemberek mindig kiértékelik a vért székletben.Több okból alakulhat ki ugyanis vérzés. Az aranyér gyakran okoz végbélvérzést, ám mivel ez a probléma elég gyakori, előfordulhat akár a rákos megbetegedéssel együtt. Tehát, még aranyér esetén is meg kell kérnünk egy orvost, hogy vizsgálja meg a teljes bélrendszerünket, ha a bélmozgás során vér jelentkezik.

Számos embernél a röntgenvizsgálatok elegendőek lehetnek ahhoz, hogy tisztázzuk, mi is a baj.Általában javasolt a kolonoszkópia. A rutin vastagbéltükrözés egyébként tünetmentesség esetén is javasolt 50 éves kor felett.Ezekre a vizsgálatokra nincs szükség, ha a vérzés forrása teljesen egyértelmű - például visszatérő fekélyekből ered.

4. Megmagyarázhatatlan vérszegénység (alacsony vérmennyiség)

A vérszegénység olyan állapot, amikor az ember vérében a vártnál kevesebb vörösvérsejt található. A vérszegénység kivizsgálása mindig indokolt.Sokféle vérszegénység létezik, ám a vérveszteség szinte mindig vashiányos vérszegénységet vált ki. Hacsak a folyamatos vérveszteségnek nincs nyilvánvaló forrása, a vérszegénység oka magyarázatra szorul.

Számos rák okozhat vérszegénységet - a bélrák azonban a leggyakrabban vashiányos vérszegénységgel jár. Az értékelés során a felső és alsó bélrendszer endoszkópos vagy röntgenvizsgálatát is elvégzik.

5. Mellcsomó vagy mellváladék

A legtöbb emlőben felfedezhető csomó nem rákos daganat – ilyenek például a ciszták vagy a fibroadenómák. Ugyanakkor, minden csomót fontos alaposan megvizsgálni a mellrák lehetőségének kizárásához.Egy negatív mammográfiás eredmény általában nem elegendő a mellcsomó értékeléséhez. Az orvosnak szükséges meghatároznia a megfelelő röntgenvizsgálatot, amely magában foglalhat MRI-t vagy mellultrahangot.

A diagnózishoz általában tűvel vesznek mintát, vagy biopsziát végeznek, azaz kis szövetmintát vesznek az emlőből.A mell váladékozása gyakori lehet, de fontos tudni, hogy egyes váladékozási formák rákra utalhatnak. Amennyiben a váladék véres vagy csak az egyik mellbimbóból származik, további vizsgálatra van szükség.A nőknek havonta kell mell-önvizsgálatot végezniük, félévente-évente pedig a nőgyógyásszal is fontos ellenőriztetniük magukat.

6. Csomók a herékben

A legtöbb hererákos férfinál – 90 százalékuknál - fájdalommentes a daganat, vagy kellemetlen csomó jelentkezik a herében. Néhány férfinak megnagyobbodik a heréje.Egyéb állapotok, például fertőzések és duzzadt vénák ugyancsak okozhatnak változásokat a herékben, de lényeges minden csomót kiértékeltetni.A férfiaknak is javasolt, hogy havonta végezzenek here-önvizsgálatot, hogy időben feltűnjenek a gyanús jelek.

7. A vizeletürítés megváltozása

A vizeletürítési tünetek között említhető a gyakori vizelés, a kis mennyiségű vizelet és a lassú vizeletáramlás, vagy a hólyag működésének általános megváltozása.Ezen tüneteket főleg nők esetében többnyire húgyúti fertőzések okozhatják, míg férfiaknál általában a prosztata megnagyobbodása.A legtöbb férfi az életkor előrehaladtával ártalmatlan prosztata-megnagyobbodásban szenved és gyakran küzd ilyen vizeletürítési tünetekkel.Csakhogy ezek a tünetek prosztatarák jelei is lehetnek.

A húgyúti panaszokat tapasztaló férfiaknak fontos vizsgálatokat elvégeztetniük, beleértve a vérvizsgálatot és a digitális végbélvizsgálatot.Amennyiben rák gyanúja merül fel, szükség lehet a prosztata biopsziájára, vagyis szövetminta-vételre.A húgyhólyag-irritációt és a vizelés gyakoriságát a hólyagrák és a kismedencei daganatok is okozhatják.

8. Vér a vizeletben

Ha a vizeletben vér jelenik meg (hematuria), annak oka lehet húgyúti fertőzés, vesekő vagy egyéb is. A vér szabad szemmel látható vagy vizeletvizsgálattal (mikroszkópos hematuria) mutatható ki.Egyeseknél ez a húgyhólyag- vagy veserák tünete lehet.Minden esetben szükséges kivizsgáltatni az okot, amennyiben a vizelet véres!

9. Rekedtség

Ha a rekedtség oka nem légúti fertőzés, vagy a probléma 3-4 hétnél tovább fennáll, azt ki kell vizsgáltatni.A rekedtséget okozhatja egyszerű allergia, vagy akár hangszálpolipok, de ez lehet a torokrák első jele is.

A cikket folytatjuk.