Szigetelés típusok: mikor melyiket válasszuk? (x)

Az új házak építésénél ma már nem kérdés a megfelelő szigetelés, hiszen ezt az építési szabványok, előírások miatt kötelező alkalmazni. A már meglévő épületeink szigetelésénél gyakori, hogy csak „súlyos tünetek” esetén kerül előtérbe a szigetelés kérdése vagy a homlokzat festése: akkor, ha már a ház teljeskörű felújítása elkerülhetetlen. Viszont, ha már festeni kell a házat, akkor érdemes egyben szigetelni is.

Nagyon sokszor hibás itt is az a döntés, amelynél az ár a legfontosabb szempont, pedig az adott épületszerkezet szigetelésére alkalmas és hosszú távon gazdaságos megoldás választása a célravezető.

A különböző szerkezetű épületek hőszigetelését alapvetően az határozza meg, hogy az adott falazat kéthéjú vagy egyhéjú, azaz rendelkezik-e átszellőztetett légréssel, vagy sem. Az egyhéjú falazatnál zárt pórusú, zárt cellaszerkezetű hőszigetelőanyagokat, amíg a kéthéjú, átszellőztetett épületszerkezetekben nyílt pórusú, nyitott szálszerkezetű, átszellőztethető hőszigetelő anyagokat célszerű alkalmazni.

Miért a szigetelés az egyik legfontosabb része egy ingatlannak?

A téli hideg miatt az épületek sokaságában jelentkezik páralecsapódás, penészesedés, továbbá magas a fűtésszámla. Ezeknek a gondoknak az orvoslása nem kis feladat és általában magas költséggel jár. Tehát a megfelelő szigetelés több szempontból is nagyon fontos:

• növeli az ingatlan értékét
• emeli a komfortérzetet
• csökkenti a fűtési költségeket
• segít az épület állagának megőrzésében

A nem megfelelően szigetelt épületeknél a fenti kérdésekben elég kedvezőtlen következményekkel szembesülhetünk. Ne várjunk a csodára, keressünk fel egy szakembert és vágjunk bele a szigetelésbe!

Amikor nem javasolt a belső hőszigetelés

Ha már egyszer megszületett a döntés, hogy szigetelni kell, akkor gyakran az olcsóbb, egyszerűbbnek tűnő belső szigetelés kerül előtérbe – főleg mivel egy emeletes házban lévő lakásnál eleve csak az egész ház szigetelése oldható meg kívülről. Pedig a belső falazatra kerülő szigetelés ellen több érv is szól:

• Az eredeti falazat nem vesz részt többé a helyiség hőtároló tömegében, a szoba könnyen túlmelegszik, illetve lehűl.
• A helyiség hőburkából szigeteléssel kizárt fal télen jobban lehűl, és ha víz éri, akkor átfagy, a fagyástól pedig károsodik.
• A belső szigetelés „páratervezést” igényel, amelyet egy ezen a téren jártas szakember tud csak elkészíteni. (Magyarul továbbra is jelen lesz a páralecsapódás.)

Ha lehetőségünk van, akkor mindenképp a külső falon szigeteljünk. Ha a szigetelés a külső oldalra kerül, akkor az eredeti falazat továbbra is részt vesz a hőtárolásban és pufferként működhet közre a szoba páratartalmának szabályozásában.

Mikor melyik típusú szigetelést érdemes választani?

A kérdés eldöntését érdemes szakemberre bízni. Az adott szerkezeti anyaghoz megfelelő hőszigetelést páratechnikai számítással állapítják meg. Ez a számítás azt vizsgálja, hogy a beltérből a falon át diffúzióval távozó pára nem csapódik-e le a falszerkezetben. Egy rosszul megválasztott szigetelés azt eredményezi, hogy a hőszigetelésbe a helyiség felől gyorsabban jut be a pára, mint ahogy onnan a külső oldalon eltávozik, így a szigetelés átnedvesedik. Az átnedvesedett szigetelés hőellenállása a töredékére esik, valamint a tartószerkezet is átnedvesedik, bedohosodik. 

Lássuk, melyik falazat esetében mely szigetelő anyagok alkalmazása jöhet szóba!

1. Tégla falazatnál (tömör tégla, B30, Porotherm, Leier): expandált polisztirol, extrudált polisztirol, lépésálló kőzetgyapot.
2. Beton és Ytong falazatnál: expandált polisztirol, extrudált polisztirol, lépésálló kőzetgyapot.
3. Vályog falazaton: csak lépésálló kőzetgyapot
4. Fa falazaton: csak lépésálló kőzetgyapot
5. Koszorúk, nyílásáthidalók, vasbeton pillérek esetén:  az extrudált polisztirolhab (XPS) vagy a formahabosított expandált polisztirolhab. Ez zsaluzatba is helyezhető és vakolható. Üregeknél, hézagoknál a hőszigetelő anyagokkal szemben követelmény a jó térkitöltő képesség.

Nézzük meg közelebbről a hőszigetelő anyagokat, mit kell tudni róluk:

• Expandált polisztirol: hagyományos nevén hungarocell: általában fehér színű. Csak vízmentes helyen építhető be, talajba, lábazatra nem alkalmas. Gyártanak belőle grafitadalékos típust is, amelynek hőellenállása körülbelül 20%-kal magasabb.
• Extrudált polisztirol - vízzel érintkező helyre. Piaci ára az expandált polisztirolénál 2-3-szor magasabb, de cserébe vízálló, és hőellenállása is 20%-kal magasabb. Általában színes termék (kék, sárga, rózsaszín).
• Kőzetgyapot: tetőtér beépítéseknél a szarufák közötti kitöltésként használják puha anyaga miatt. Létezik belőle felkeményített, lépésálló kivitel is, homlokzatra ez használható. Akkor mondható lépésállónak a hőszigetelés, ha deformáció nélkül visel el jelentős nyomásterhelést hosszabb távon is. Természetes anyagból készül, tűzálló. Hőellenállása a polisztiroléval megközelítőleg azonos.

Tehát a két legismertebb homlokzati hőszigetelő anyag közül a polisztirol lényegesen olcsóbb, mint a kőzetgyapot, ami erős érv a hungarocell mellett. De nem szabad csak a szigetelés végösszegét nézni, hiszen egy kicsit nagyobb ráfordítással hosszabb távon komoly előnyöket érhetünk el.  

Mikor kérjük szakember segítségét? 

Érdemes megismerkednünk az U érték fogalmával. Az U érték a fajlagos hőátbocsátási tényező, mértékegysége W/m²K [Watt per négyzetméter Kelvin]. Alapvető energetikai mérőszám, amely az adott falszerkezetre jellemző és az egy négyzetméter felületen át távozó hőveszteséget mutatja. Minél alacsonyabb az U érték, annál jobb a falazat hőszigetelő képessége. A fal U értékének megválasztása inkább gazdaság kérdés: minél vastagabb a szigetelés, annál kisebb lesz a fűtésszámla, de cserébe magasabb a beruházási költség. Azt kell mérlegelnünk, hogy most fektetünk több pénzt az ingatlanba, és hosszú távon alacsonyabb fűtési költséget érünk el, vagy inkább olcsón „megússzuk” a szigetelést és cserébe vállaljuk a magasabb rezsiköltséget.

Az U értékre vonatkozóan az Európai Unió kidolgozott egy részletes követelményrendszert, hogy iránymutatást adjon a költség/megtakarítás arány megfelelő meghatározásánál. Ez az ún. költségoptimalizált követelményrendszer, amely megadja a legoptimálisabb energiahatékonysági szintet, a bekerülési költség és elért energiahatékonyság vonatkozásában. A költségoptimalizált követelményszint 2018. január 1. óta Magyarországon már kötelezően alkalmazandó új épület építése, illetve meglévő épület felújítása esetén, és a külső falazatra vonatkozóan U≤0,24 W/m²K értéket ír elő. 

A nem szigetelt vagy nem megfelelően szigetelt épületeknél kedvezőtlen következményekkel nézünk szembe: magas fűtési költség, penészesedés, állagromlás, stb. Tehát az egyik legfontosabb szabály: használt ház vagy lakás vásárlásakor nézessük meg az épületet szakemberrel és elsősorban télen vásároljunk, mert akkor nem lehet a szigetelési hibákat elrejteni.