Hobbiból szenvedély (x)

Egy izgalmas, rövid történet elevenedik meg az alábbi sztoriban. Volt egy kisfiú, messzi napkeleten, akit érdekelt a környezetében megjelenő figurális világ, a keleti szőnyegek világa. Nézte, csodálta, majd próbálta követni, elemezni színeit, mintáit, anyagát. Családja, rokonai elnézték különös érdeklődését, ám hagyták külön világában élni, mozogni, elmerülni.

Sok év után ez a fiú felnőtt, és kalandos utakon külföldön, éppen Magyarországon kötött ki. És lám! Gyermekkori álmait fel nem adva a hozott, szerzett, gyarapodó tapasztalataival megkísérelte megvalósítani régi álmát, a művészi keleti szőnyegek gyűjtését, megismertetését, állagmegóvását és végül terítését, disztribúcióját. Azért ez a folyamat sem volt egyszerű! Hány nap, hány hét hét mérlegelés, meggondolás volt egy-egy döntés mögött…

Aztán Budapest főváros – a maga kényelem-igényével, kifinomult ízlésével – rövid pár éven belül partnere lett a keleti szőnyeg valódi, hiteles képviselőjének, JAMALNAK. A luxustárgyakkal, festményekkel, arany-antik tárgyakkal egyenértékű, a jómódúak pompavágyát (is) kielégítő választékkal ajándékként is megjelenő, egyedülálló kínálati palettát teremtett meg. Innentől a Cégtörténet egyszerűnek tűnik: ám mégsem az!

A helyszín megválasztása, az infrastruktúra kiépítése, a disztribúció, a terítés megtervezése, megszervezése, jogi és közigazgatási, raktározási-szállítási kérdések rendezése, stb. időt igényelt. Hál Istennek, ma már több mint húsz sikeres év elmúltával a Szőnyegáruház tulajdonosa és igazgatója optimista a jövőt illetően.

Hiszen maga a két évtized élő bizonyítéka a Krisztina körúton a korrekt, megbízható kereskedelempolitikának, a vásárlók, a polgárok bizalmának, a KABIRI Szőnyegáruház hitelességének. A MÁRKAOLTALOM, a védjegy megszerzése, elnyerése már csak ráadás volt, és rátette az I-re a pontot: elkötelezett, a szépségért rajongó /szak-/ ember sikeres küzdelmének, munkájának győzelmére…

u.i.: Ahogy ma is szerényen és elegánsan fogadja vásárlóit, az emberekben erős bizalmat ébreszt. Meggyőződéssel mondja: missziót teljesít, szívesen és örömmel vállalta ezt a „szolgálatot”…