Veégh Attila azon kevés versenyzők közé tartozott, akik nem a konfliktusokkal, hanem a teljesítményükkel hívták fel magukra a figyelmet. A cégvezetőként dolgozó családapa amatőrként jutott el egészen a Séfek Séfe elődöntőjéig, ami önmagában is hatalmas teljesítmény.

Attila szerényen beszélt az eredményéről, pedig amatőrként a profi szakácsok között helytállni nem mindennapi dolog. „Egyértelmű, hogy ez nagy érzés, amikor az ember ilyen szakácsok között az élvonalba tud kerülni. Mondhatom, hogy megelégedettséggel töltött el. Egyértelműen büszke voltam magamra” – mesélte büszkén Attila a Borsnak.
Bár sokan profi szakácsnak gondolták, Attila hangsúlyozta, hogy valójában cégvezető, aki ugyan a gasztronómiában dolgozik, de nem a konyhán kezdte a karrierjét.
„Ebben a világban élek, hiszen mangalicahús forgalmazásával foglalkozom, éttermeket szolgálunk ki, de én magam nem vagyok szakács. Ez teljesen más helyzet volt, mint az üzleti élet” – mesélte.
A verseny egyik legnagyobb tanulsága számára az volt, hogy mennyire más, nyomás alatt főzni, mint otthon.
Pokoli nyomás alatt főzni nem ugyanaz, mint amikor otthon az ember hobbiételeket készít. A 60 perc tényleg 60 perc, és semmit nem tudunk arról, mit kell majd elkészítenünk. Ilyenkor az ember tudásának egy része egyszerűen eltűnik a stressz miatt.
A nézők egy higgadt versenyzőt láttak, de Attila elárulta, belül sokszor komoly feszültséget élt meg.
Nagyon jól éreztem magam, de volt, hogy rettegve mentem be a stúdióba, mert nem tudtam, mi vár rám. Nem úgy kell ezt elképzelni, mintha egy sárkányhoz mennék, de azért benne van az emberben a para. Olyan ez, mint amikor új munkahelyen vagy vizsgahelyzetben kell megfelelni.
Az egyik legnagyobb élmény számára az volt, amikor a sztárvendég, Wolf András visszatért a műsorba, hogy az elődöntős versenyzőkkel főzzön. Attila olyan erős mezőnyben bizonyíthatott, mint Marczinek Norbert, Mikula Patrik, Molnár Dávid és Benyeczki Palkó, és úgy érzi, sikerült is felvennie a tempót a Michelin-csillagos séffel. Bár hatalmas élményként élte meg a közös főzést, végül számára itt ért véget a verseny, és nem sikerült bejutnia a döntőbe.
„Amikor megláttuk az alapanyagokat, fogalmam sem volt, mit lehet ebből kihozni. Aztán néhány lépés után rájöttem, hogy tudom tartani a tempót az Andrással, és ez hatalmas megnyugvást adott.”
Sőt, a verseny legjobb élményeként emlékszik vissza erre:
„Én ezt imádtam, ez volt a legjobb főzésem az egész verseny alatt”– zárta a büszke Séfek Séfe versenyzője.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.