Gyerekkori emlékeiről, családjáról és újabb munkáiról mesélt a hot! magazinnak a mindig energikus színésznő, Náray Erika.

hot!: 14 éves korodig Egercsehiben éltél. Szoktál hazalátogatni?
Náray Erika: „Ott él a húgom, Krisztina. De inkább ők jönnek, alkalmazkodnak hozzám. Tudják, hogy ha színházi előadásom van, azt nem tehetem odébb, és ezt a sógorom is elfogadja. Egyébként nem vagyunk az a család, ahol mindenképpen megünnepelendő a névnap vagy a születésnap. Kamilláét persze soha nem felejtettük el. Ráadásul képtelen vagyok dátumokat megjegyezni. Janza Kata tudja ezt rólam, és egy nappal korábban küld egy üzenetet, hogy „Tudod, holnap lesz a születésnapom, akkor kell köszöntened!”

A lányod, Kamilla külföldön él. Vele mikor találkoztál utoljára?
„Február elején. Két-három havonta látjuk egymást. Sokszor írok neki üzenetet, hogy „mit szeretne az én drága szívem”, mondjuk, karácsonyra, és akkor megy az utalás. Kamilla Berlinben él a vőlegényével, elvégezte a CEU-t, a magyar nagykövetségen dolgozott. Most egy kávézóban tevékenykedik, ahol a munkatársai olasz, ukrán, thai, német fiatalok: a párjával tanulják, hogy milyen ebben a multikultiban élni, hogyan kell berlininek lenni.”

A szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban végeztél. Tanított téged Bácskai Mihály tanár úr, aki a drámatagozatot alapította?
„Amikor oda jártam, ő már csak igazgató volt: sétált a folyosókon, meg lehetett állítani, kérdezni tőle, segítséget kérni. Megnézte, meghallgatta azokat, akik a Színművészetire készültek. A felesége, Erzsi néni nagyon szigorú volt, de sokat tanultunk tőle. Kollégiumban laktunk, állandóan együtt voltunk; a helyi diákok szomorúan nézték, hogy bemegyünk az épületbe este, és nekik haza kell menniük.”
Szeretted ezt az életformát? Kik voltak az osztálytársaid?
„Egy egész szintet foglaltunk el a kollégiumban. Addig el sem tudtam képzelni, hogy csak négy szekrény, ágy, asztal legyen egy szobában. De elfértünk. Börcsök Enikő és Alföldi Robi voltak az osztálytársaim.”
Ez a szentesi összetartozás ma is megvan, még azokkal is, akik nem egy évfolyamra jártak.
„Hárman vagyunk a csapatban, „a szentesi maffiában”, ahogy hívjuk: Alföldi, Nyáry Krisztián, Náray. Egy biokertészetből érkezik a paradicsom, mindenféle színű és fajtájú. Robi nem szereti a lecsót, ő hihetetlen mennyiségű paradicsomlevet tesz el magának. Mi Krisztiánnal 30-40 kiló paradicsomból, paprikából készítünk lecsót, és nagyon jó érzés, amikor előveszek télen egy üveggel, és előjönnek a szentesi ízek.”
Ha valakinek valami gondja van az egykori iskolatársak közül, segítünk.
„De olyan is előfordult, hogy írt nekem a közösségi oldalon egy lány, hogy tudja, hogy Szentesen érettségiztem, és Berlinbe készülök – ő ott él húsz éve, szívesen segít, lakhatom is nála.”
A főiskola is ilyen felejthetetlen élményeket hozott?
„Négy év alatt elmúlt az az euforikus érzés, amit akkor éreztem, amikor első jelentkezésre felvettek. Jobban érdekelt mindaz, amit elmulasztottam, vidéki kislány lévén. Inkább jártam moziba, színházba, mint próbákra.”

Azért lettek új barátaid is?
„Tóth Ildikó, aki a kedvenc színésznőm. Csodálatos tehetség! Csonka Bandi, akivel sok darabban játszottunk együtt, és a Duna TV Azt beszélik című műsorában is partnerek vagyunk. Széles László is osztálytársunk volt.”
Időközben férjhez mentél, és bekerültél egy fantasztikus családba. Nagy szerelem volt a belépő Bergendyékhez?
„Igen, ez nagy szerelem volt Pistivel. A jazz tanszakon ismerkedtünk meg. Furcsa volt, hogy ott vagyok annak a zenésznek a közelében, akiért már kislányként rajongtam. Csodálatos muzsikus volt az apósom.”
Kamilla még kicsi volt, amikor elváltatok. A volt férjed Mallorcán él. Mennyit találkozik a lányával?
„Neki új családja lett. Kamillát mindig szívesen látták; örültem, ha náluk nyaralt, és tanulta közben a spanyol nyelvet. Kamilla már felnőtt, ő dönti el, mikor megy; nemrégiben ott nyaraltak néhány napot a vőlegényével.”
Nagyon szoros a kapcsolatod a lányoddal. Kivel volt Kamilla, amikor neked szinkronba, színházba, televízióba kellett menned?
„Az édesanyám 24 órában rendelkezésre állt, soha nem kellett bébiszittert fogadnom. Mindent félretéve jött a unokájához, nagyon sokat voltak együtt, egy húron pendültek. Még most is rácsodálkozom, milyen közös dolgaik voltak a mamával, aki már 13 éve nincs velünk. Ami szabadidőm volt, azt Kamillával töltöttem. Akkor is én vittem iskolába, ha hajnalban értem haza vidékről – úgy gondoltam, neki ez jár.”
Így, hogy a lányod már éli a maga életét, nem érzed úgy, hogy nagyon magadra maradtál?
„Nem kerestem, de nem is találtam pótapukát Kamillának. Nálam nagyon magas a mérce. Nem voltak egyéjszakás kalandjaim, én egy konzervatív lány vagyok! Elvtelen kompromisszumokra sem vagyok képes. Megállok a magam lábán. Ha jönnie kell valakinek, úgyis jön.”
A szinkron nem fogy el, játszol A mi kis falunkban, és a színpadi reneszánszodat éled az ArtSzíntéren, nagy sikerrel megy a Menopauza a Játékszínben, és az Erkel Színház új produkcióiban is ott vagy.
„Szerencsére megtalálnak a szerepek. Azt látom, hogy az Erkelben meg tudjuk tölteni az 1800 fős nézőteret, sőt már a feketepiacon fogynak a jegyek az Apáca Show-ra és a Hogyan tudnék élni nélküled?-re. Jól érzem magam.”

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.