Lukács Nikolasz Róka: Gyakorlatilag a semmibe ugrottam a Budapestre költözéssel

Egy ketrecharcossal kapcsolatban bizonyosan senkiben sem a jófiú kép villan be elsőként. Lukács Nikolasz Róka esetében is arra számítottunk, hogy se vége, se hosszan sorolja majd gyerek- és kamaszkori csínyeit, de nem ez történt. A fiatal MMA-harcos, aki négy éve kóstolt bele az influenszerek világába, maga volt a ma született bárány. Vagyis jóval nyugisabb kölyök volt, mint amit a ringbéli teljesítménye okán bárki feltételezne róla. Róka most a Borsnak mesélt a gyermekkorától, a sport és üzleti karrierjének alakulásáról.

Lukács Nikolasz Róka: Nem volt bennem különösebb csibészség

„2000-ben születtem Szegeden egy se nem szegény, se nem gazdag családban. Szeretetet és kaját mindig kaptam... Kisgyerek voltam még, amikor édesapám kiköltözött Angliába” – kezdte lapunknak a fiatal sportoló-üzletember, aki nemrég azzal került a közérdeklődés élvonalába, hogy megjelent Orbán Viktor évértékelőjén a budapesti Várkert Bazárban, amivel kifejezte patrióta nézeteit. Róka tehát a dél-alföldi városban cseperedett fel és bár egy időben élte a kamaszok tipikus életét, sosem csúszott bele nagyobb balhékba. Még úgy sem, hogy a nagyszülei nem fogták szigorúan. 

„Nagyon jól érzettem magam velük és nemcsak azért, mert hatalmas szabadságot kaptam tőlük. Csak figyelték, hogy mit csinálok, és ha úgy ítélték meg, hogy valamit nem helyesen teszek, csak figyelmeztettek és ez elég is volt ahhoz, hogy soha ne keveredjek komolyabb bajba. Nem volt bennem különösebb csibészség, bár igaz, hogy amikor középiskolás lettem, elkezdtem iszogatni és egyszer megesett, hogy hajnali háromra estem csak haza. Akkor figyelmeztettek...” - idézte fel Lukács Nikolasz Róka.

„Az első, igazi pofonomat tizenkét éves korom körül kaptam”

A népszerű MMA-harcos jól emlékszik az első, ringben és azon kívül kapott pofonjára is. Mindkettő meglepte… „Soha nem szabadult el a pokol. Viszonylag normálisan viselkedtem és tudtam, hogy milyen határokat feszegethetek és milyeneket nem léphetek át. Az első igazi pofonomat tizenkét éves korom körül kaptam egy edzésen, de nem sokkal ezután egy utcai bunyó során is megráztam a pofonfát. Egyébként az edzésen beszedett ütés nagyon meglepett. Nem dőltem el, de lemerevedtem. Ugyanez történt az utcai bunyó során is, amikor egy barátomat védtem. A lényeg, hogy kétszer leptek meg, és azóta se, mert nem hagyom” – mesélte Nikolasz, aki édesapja nyomdokain járva ismerkedett meg a harcművészetekkel. „Hogy miért kezdtem el rendesen bunyózni? Nos, édesapám ihlette a dolgot, hiszen ő világ életében küzdősportokat űzött, sőt ma is aktív. Az nagyon hamar világossá vált mindenki számára, hogy a labdasportok egyáltalán nem érdekelnek, viszont a kezek és lábak csavargatása igen. Először jiu-jitsu edzésre mentem le, ahol el is kezdtem a kezek, lábak csavargatását és ez bejött.”

„Ez az attitűd egyébként nem a siker kulcsa, inkább az ára, de ez is hozzájárult ahhoz, hogy a ringben nem várok és nem is mutatok könyörületet” – mondta Lukács Nikolasz Róka, akinek hosszan kellett kutatnia az emlékei között, mire fel tudott idézni egy olyan alkalmat, amikor alapos tángálást kapott egy hivatalos meccsen. „Egyetlen esetre emlékszem, amikor alapos verést kaptam egy meccsemen. Tizennégy éves voltam és elindultam egy versenyen, ahol egy előttem addig ismeretlen szabályrendszer volt érvényben. Pusztakezes küzdelem volt. Fejre nem, csak testre lehetett ütni. Aznap volt a szülinapom és egy karatés srác „agyonvert”. A meccs után meghívtam tortázni és ő lett végül a kamaszkori legjobb barátom” – nevetett a fiatal sportoló üzletember. 

„Túléltem egy telet és ezután döntöttem el, hogy soha többet nem teszem ki magam ilyesminek”

Lukács Nikolasz Róka hat évvel ezelőtt úgy döntött, hogy elhagyja Szeged városát és szerencsét próbál Budapesten. Mint mondja, az első év nehéz volt, de végül elhatározásra jutott és belevágott egy üzleti vállalkozásba, ami… „Tizenkilenc éves koromban gyakorlatilag a semmibe, vagy legalábbis az ismeretlenbe ugrottam azzal, hogy felköltöztem Budapestre.” 

„Túléltem egy telet és ezután döntöttem el, hogy soha többet nem teszem ki magam ilyesminek. Akkor tűztem ki célul, hogy a következő télre elérem a teljes függetlenséget és olyan munkát szerzek, amit otthonról is lehet végezni” – magyarázta lapunknak Róka, aki az elhatározás után a tettek mezejére lépett. „Példát vettem egy külföldi online vállalkozásról és nagyon gyorsan sikeres is lettem. Már az első hónapban a futárkodással összeszedett keresetem duplája folyt be a kasszámba. Egy évvel később megismertem a jelenlegi üzlettársamat, Halász Attilát, akivel már nagyobb dolgokat is létrehoztunk. Megalapítottuk az ARBITO-t, majd az ARBITO SLAP FIGHT-ot, amibe Fábián Dávid lett a harmadig üzlettársunk. Végül pedig jött a Nemzetóra, ami szintén hatalmas siker lett” – mondta Nikolasz, aki ma megpróbál egyfajta egyensúlyt találni a sport és az üzleti karrierje között. 

„Egy videót láttam róla és szerintem boksszal megoldom”

És, hogy Róka mikor lép ringbe újra? „Legközelebb április 9-én lépek szorítóba a saját szervezésű gálánkon. Profi MMA-ban küzdök majd egy portugál srác ellen. Győzelemre készülök, bízom a rutinomban. Egy videót láttam róla és szerintem boksszal megoldom” - ígérte az MMA-harcos, majd ejtett néhány szót a világot már meghódító, de hazánkban még feltörekvő, különleges és különös sportágról, vagyis a pofonosztó versenyekről, amit az üzlettársaival igyekeznek egyre népszerűbbé tenni idehaza is. „A Slap Fight-hoz egyébként vakmerőség kell. Magyarországon az utóbbi években nem voltak túl népszerűek a küzdősportok, leszámítva talán a bokszot. Az MMA-t sokan nem is igazán értik. Ezért is gondoltuk az üzlettársaimmal, hogy behozunk egy mindenki számára érthető, sportágat.” 

„Egyébként ez nem az én világom, vagyis nem szeretném kipróbálni. Az viszont biztos, hogy szórakoztató nézni” – nevetett Lukács Nikolasz Róka.