A műtárgykereskedelem világa egyszerre izgalmas és kockázatos terep, ahol a szakértelem mellett az intuíció és az érzelmek is fontos szerepet kapnak. A Kincsvadászok szakértője Kelen Anna szerint éppen ez adja a szakma szépségét és nehézségét is.

A Kincsvadászok szereplőinek is szoknia kellett azt a hírnevet, amit a műsor magával hozott. Kelen Anna művészettörténész szakértőként meghatározó alakja a műsornak, tapasztalata különösen izgalmassá teszi műsort. A Borsnak adott interjújában számtalan érdekességről beszélgettünk vele, például hogy hogyan viszonyul a műtárgyakhoz, a kereskedőkhöz, vagy hogy volt-e olyan pillanat, amikor legszívesebben maga csapott volna le egy-egy különleges darabra.
Én nagyon introvertált vagyok, ennek ellenére furcsa módon nagyon szeretem csinálni a Kincsvadászokat. Nagyon szeretem a kollégákat és jó velük dolgozni. Különlegesnek tartom, hogy itt közelebb hozhatjuk a tárgyakat a közönséghez, ez nagyon hálás feladat. Fantasztikus lehetőségnek tartom, hogy részt vehetek ebben a műsorban
– kezdett mesélni Anna. Hozzátette, hogy bár sok tárgy elnyeri a tetszését, a gyűjtőszenvedély nem jellemző rá: „Voltak olyan tárgyak, amik nagyon tetszettek, de a gyűjtőszenvedély nincs meg bennem, így nem volt olyan, hogy szerettem volna elhappolni a kereskedők elől a tárgyat.”

A szakma azonban nemcsak sikereket tartogat. Előfordult már, hogy hamisítványokat próbáltak rájuk sózni.
Sajnos volt, hogy egy Vaszary János képet próbáltak nekünk eladni. Amikor először behozták, nagyon meg is örültünk neki, egy tengerparti kép volt. Egy ilyen kép ára akár a százmillió forintot is megközelíthet
– idézte fel. A gyanú azonban hamar felmerült bennük.
Láttuk, hogy a tengerparton bikiniben vannak a hölgyek, márpedig abban az időben még nem voltak bikinik.
Egy másik esetben pedig egy olyan Vaszary festmény került eléjük, amelyen a Budai vár már a háború utáni állapotában szerepelt, ami szintén árulkodó jel volt, hiszen a művész akkor már nem is élt.
A műsor kapcsán Anna hangsúlyozta, mennyire fontos számára a közönséggel való kapcsolat: „Nagyon szeretem a Kincsvadászokat, szeretem a kollégákat és jó velük dolgozni. Az, hogy közelebb hozhatjuk a tárgyakat a közönséghez, nagyon hálás feladat.” Ugyanakkor elismeri, hogy a kereskedők döntéseivel nem mindig ért egyet: „Volt, hogy nem értettem egyet az ajánlatokkal, de ez ettől szép – nem csak logika, hanem érzelmek is szerepet játszanak.”

Kelen Anna édesanyja sem ismeretlen a szakmában: Virág Judit neves művészettörténész, akivel immár 15 éve dolgoznak együtt a családi galériában. A galéria 25 éve a hazai műtárgypiac meghatározó szereplője, így Anna gyakorlatilag ebbe a közegbe nőtt bele. Az aukciók világához egy különleges családi relikvia is köti: az árverési kalapács, amelyet édesanyjától örökölt.
Az aukciós kalapáccsal vezetjük az árveréseket. Ennek egy nagyon fontos családi története van számomra, ezt anyukámtól kaptam, ő használta előtte. Ennek körülbelül 40 éves története van, azóta kíséri a magyar aukciókat, ma már mind a ketten használjuk. Ez egy fa kalapács, aminek a nyele valahol elveszett évekkel ezelőtt. A jelenlegi magyar aukciós rekord egyébként egy Csontváry festmény, ami 460 millióért kelt el
– mondta. A több mint 40 éves tárgy tehát nemcsak eszköz, hanem a magyar aukciók történetének része is, amely generációkat köt össze egy közös szenvedély mentén. Kelen Anna számára a műtárgyak világa nem csupán hivatás, hanem örökség és személyes kötődés is. Ahogy ő látja, a Kincsvadászok számára kedves tapasztalás, amely egyszerre szakmai kihívás és lehetőség arra, hogy ezt a különleges világot másokhoz is közelebb hozza, a már-már családi közösséggé alakult stábbal.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.