Ezért nem szabad a pénztárcát a földre tenni – 5 magyar babona, amit ma is komolyan vesznek

• A magyar népi babonák nem véletlenül maradtak fenn évszázadokon át – mindegyik mögött konkrét népi logika húzódik meg.
• A földre tett pénztárcától a kéményseprőn át a piros szalagig számos hiedelem ma is ott él a mindennapokban.
• A különböző babonáknak különböző üzenetük van, és sokan különféle okokból tartják be máig azokat.

Vannak dolgok, amelyek évszázadok után is velünk maradnak. Felnézünk a kéményseprőre, helyére tesszük a kenyeret, és a babakocsira ma is piros szalagot kötünk. Ezek a babonák nem tűntek el – csendben ott élnek a mindennapjainkban. Aki pedig ezek mellett nőtt fel, pontosan tudja: nem kell hinni bennük ahhoz, hogy betartsuk őket.

Magyar népi babonák, amelyeket sokan ma is tartanak

Ne kerüljön földre a pénztárca

A legismertebb pénzzel kapcsolatos babona szerint ha a pénztárcát a földre teszed, a pénz is oda kerül – vagyis szépen elillan. A néphiedelemben a föld a szegénységgel, az elvesztéssel állt összefüggésben: ami lekerül a földre, az leértékelődik. Kapcsolódik ehhez egy másik szokás is: üres pénztárcát nem illik ajándékba adni, mindig kerüljön bele legalább egy érme, hogy a szerencse is megérkezzen vele.

A kéményseprő gombja szerencsét hoz

Ha kéményseprőt látsz az utcán, szinte magától elindul a kezed a gombja felé. Sokan ma is megérintik, és utána nyugodtabban folytatják a napjukat. Nem véletlen ez az ösztön. Régen a kéményseprő szó szerint életet mentett: ha jól végezte a dolgát, nem gyulladt ki a ház, nem égett le a család vagyona. Az emberek hálásak voltak neki – és a hála idővel szerencsehozó hitté változott. A szokás megmaradt, bár ma már ritkán látni kéményseprőket az utcán.

Fütyülni a házban? Inkább ne!

A fütyülés tilalmának két magyarázata is van, és mindkettő megállja a helyét. Az egyik szerint aki fütyül, az szélnek ereszti a pénzt – a gondtalan, fütyülős ember nem vigyáz arra, amije van. A másik magyarázat egy fokkal szórakoztatóbb: régen úgy tartották, hogy a fütyülés gonosz szellemeket csábít a házba. Akárhogy is nézzük, a végeredmény ugyanaz volt – a nagymama azonnal szólt, és az ember abba is hagyta.

A kenyér sosem kerülhet fejjel lefelé az asztalra

Ez az egyik legmélyebb gyökerű magyar népi babona – és ha belegondolsz, egészen logikus. A kenyér évszázadokon át a túlélést jelentette, mert nem volt mindennap asztalon. Fejjel lefelé fordítani tiszteletlenség volt, a halált és a veszteséget szimbolizálta. A „Ne fordítsd meg a kenyeret!" mondás ma is él – sokan szinte ösztönösen igazítják helyre, ha véletlenül a rossz oldalára kerül.

A piros szalag és a szemverés – amit ma is komolyan vesznek

Te is biztosan láttál már kis piros szalagot babakocsin. A különös díszítés nem véletlen: a szemverés, vagyis a gonosz szem elleni védekezés az egyik legélőbb magyar népi hiedelem. A néphit szerint az irigységgel teli tekintet bajt hozhat a kisgyerekre, akinek védelmére helyezik el a piros szalagot. Ugyanebből a gondolkodásból fakad az is, hogy éles tárgyat – ollót, kést – ma sem illik babának ajándékozni, mert a hiedelem szerint ezek a tárgyak „elvágják" a kapcsolatot az ajándékozó és a megajándékozott között.

Betartod még valamelyiket?

Ezek a magyar népi babonák nem félelemből születtek, hanem abból, ahogy az ember megpróbálta kézben tartani azt, ami felett nem volt hatalma. Kicsit okos, kicsit babonás, kicsit nagymamás, de a miénk. 

Nézd meg az alábbi videót és tudd meg, milyen babonák kapcsolódnak a pénzhez, szerencséhez, és a mindennapi szokásokhoz:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: